Az EU dobja az új adó bevezetését a globális minimumdóért


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bizottság felfüggeszti a digitális adózás bevezetésére irányuló tervét, hogy ne veszélyeztesse az igazságosabb adózással kapcsolatos globális megállapodásra vonatkozó terveket.

A G20 csoport szombati tárgyalásain elért „rendkívüli áttörést követően úgy döntöttünk, hogy felfüggesztjük a digitális adózással kapcsolatos munkánkat” – jelentette be hétfőn a Daniel Ferrie brüsszeli testület illetékes szóvivője, miután Janet Yellen vasárnap arra kérte fel a bizottságot, hogy halassza el az adótervezetre vonatkozó javaslatot. A szóvivő hozzátette: a folyamat sikeres lezárása erőfeszítést igényel minden féltől, és a bizottság most erre összpontosít.

Veszélyezteti az elfogadtatását a kongresszusban

A technológiai cégekre kivetendő új adó javaslatát július 20-án jelentette volna be a testület, hogy egyfajta forrásbevételben részesüljön koronavírus-járvány utáni helyreállítást célzó, 750 milliárd eurós helyreállítási csomagjához. Az Egyesült Államok azért kérte fel a bizottságot a terv felfüggesztésére, mivel az alááshatja a globális minimumadóról szóló megállapodást, és bonyolíthatja annak jóváhagyását az amerikai kongresszusban.

A gazdaságilag legfejlettebb húsz ország, a G20-as csoport, a múlt hétvégén Velencében tanácskozó gazdasági és pénzügyminiszterei közölték: közel állnak a megegyezéshez a globális minimumadóról. Bruno La Maire francia gazdasági miniszter szerint az egyezség létrejöttével „végre megadóztathatják a technológiai óriásvállalatokat, amelyek eddig elkerülték ezt, és véget vethetnek a multinacionális cégek adóelkerülésének és adóoptimalizálásának. Ezek a vállalatok eddig egy adott országban tettek szert haszonra, és egy másik országban, rendszerint egy adóparadicsomban fizették be az adókat.”

minimumadó

Janet Yellen hétfőn az eurócsoporthoz tartozó országok brüsszeli egyeztetése során sürgette az Európai Unió országait, hogy írják alá a társasági adózás átalakításáról szóló globális megállapodást, tartsák fent a költségvetési támogatást és a kiadások növelését a járvány okozta gazdasági bizonytalanság leküzdéséhez.

Magyarország és Írország áll a tervek ellen

„Olyan fenntartható bevételi forrásokra van szükségünk, amelyek nem a munkabérek további adóztatásán alapulnak – jelentette ki Yellen. Hozzátette: „véget kell vetni annak is, hogy a vállalatok tőkejövedelmeket alacsony adózású országokba helyezzék át, és meg kell állítanunk azokat a számviteli trükköket, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy elkerüljék a méltányos részesedésük megfizetését.”

A globális minimumadóról szóló elképzelések két alapon nyugszanak: egy legalább 15 százalékos minimumadó bevezetésén, illetve olyan rendszer kialakításán, amely a lehető legigazságosabb módon osztja el ezt az adót. Az uniós tagállamok közül Magyarország és Írország nem támogatja a globális javaslatot.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.