Kétmilliárd apróban – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Fizetni 2008 tavasza óta már nem lehet az 1 és 2 forintos érmékkel, de az értéküket néhány hétig még őrzik; ideje otthon körbenézni. Az InfoTandem heti infografikájából az is kiderül, hogy az érvényes pénzcímletek közül az 5 forintosból, illetve a 10 ezres bankóból van a legtöbb forgalomban.


Ki hajolna le ma már egy 1 forintosért? Valószínűleg nagyon kevesen. És vajon hányan mondanának nemet, ha valaki bekopogna hozzájuk, hogy elkérje a fiók alján lapuló 1 és 2 forintos érméket, amelyeket immár fél évtizede kivontak a forgalomból? Talán még kevesebben. Pedig ha időben nekivágtunk volna, és sikerült volna eljutnunk minden magyarországi háztartásba, akkor a végén akár milliárdosként is zárhattuk volna ezt a minimalista projektet. A Magyar Nemzeti Bank becslései szerint ugyanis még jelenleg is több mint 800 millió darab 1 forintos és 660 millió 2 forintos kallódik a lakosságnál, ami együttvéve 2 milliárd forintot meghaladó vagyont tesz ki. És bár ezekkel az érmékkel 2008. március elseje óta nem lehet fizetni, az idén február végéig a jegybankban még beválthatóak.

Aki tehát komolyabb rolnikra vagy színültig telt perselymalacokra bukkan otthon, néhány hétig még a pénztárhoz fáradhat. Félő, kevesen lesznek ilyenek, így e tetemes summa végleg elvész. Azt, hogy milyen hatalmas mennyiségről van szó, jól szemlélteti: e két elfeledett pénzdarabból még mindig jóval többet tartunk otthon, mint a még forgalomban lévő érmékből együttvéve. Persze a névérték összevetése már más eredményt hoz ki: a 6 féle címletű érvényes „aprópénz” mindösszesen 48 milliárd forintra rúg. Az 5 forintosokból van a legtöbb: több mint 400 millió darab.

Szintén érdekes kvízkérdés lehetne, vajon mennyire jöhet ki az együttes névértéke a forgalomban lévő forintbankjegyeknek, amelyekből – a 2012. szeptember végi helyzetet tükröző MNB-kimutatások szerint – összesen 285,7 millió darab jár kézről kézre. A végösszeg – pláne, ha tudjuk, hogy a bankkártyás fizetés egyre terjed – valóban mellbevágó: kereken 2,5 billió forint. Ehhez képest az a pár milliárdot érő, s hamarosan teljesen értéktelenné váló érmécske tényleg csak aprópénz…


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Magyarországnak bőven van teendője a régiós “hosszútávfutásban”

A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül az egyik fontos mutató, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP – alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest. Az uniós átlag háromnegyedénél jár most Magyarország, míg Csehország 91, Lengyelország 80, Románia 78 százalékos arányt tud felmutatni, miközben Szlovákia viszont csak 73 százalékot. Ahhoz, hogy a magyar felzárkózás ütemesebb legyen, a képzett, minőségi munkaerő irányába kell elmozdulni.

2024. április 19.

Az MNB 28 millió forintra bírságolta az UniCredit Bankot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságok miatt; a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését – közölte a jegybank pénteken.

2024. április 19.

Rosszul meghatározott árral sokat lehet bukni az ingatlaneladáson

Minél hosszabb ideig van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb az esély, hogy csak komoly árengedménnyel lehet értékesíteni, mutatott rá az Otthon Centrum elemzése, amely az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggését vizsgálta.