Keveseknek van a váratlan helyzetekre biztonságot nyújtó pénzügyi megoldása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A pénzügyi biztonság, az anyagi függetlenség megteremtése ugyan tízből kilenc embernek fontos, ugyanakkor megtakarításuk nem éri el azt a szintet, amely biztonságot jelentene a váratlan helyzetekre – derül ki a Groupama Biztosító megbízásából készült országos reprezentatív kutatásból.

Füzes Edit, a Groupama Biztosító lakossági személybiztosítási termékmenedzsment vezetője kedden Budapesten ismertette a felmérés eredményeit, amely alapján a válaszadók 79 százaléka tartja magát pénzügyek terén tudatosnak, 91 százalékának fontos az anyagi függetlenség és stabilitás, 90 százalékának pedig a jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzetben a megtakarítás.

Az öngondoskodás szerepét az idős korra felkészülésben minden második válaszadó kiemelten kezeli, a lelki és testi egészség megőrzése, a fizikai jóllét biztosításnak szándéka inkább a fiatalabb korosztályok képviselőire jellemző, a legelső helyen azonban az anyagi biztonság megteremtését említették a váratlan helyzetekre.

A kutatásban rákérdeztek, hogy milyen váratlan eseményektől tartanak leginkább az emberek, és bár a résztvevők sok dolgot említettek – egy újabb járvány kitörésétől a munkanélküliségig – az első helyeken olyan események szerepelnek, melyek a személyüket, egészségüket érintik: haláleset, betegség, baleset. A válaszokból az is kiderül, hogy a többség nem áll készen pénzügyileg ezeknek a helyzeteknek a kezelésére, megoldására.

A válaszadók közül 20 százaléknak van megtakarítása és életbiztosítása is, 16 százaléknak csak életbiztosítása, 22 százaléknak csak megtakarítása, 41 százalék azonban egyikkel sem rendelkezik. A megkérdezetteknek átlagosan 22 hónapnyi tartalékra lenne szükségük a pénzügyi biztonságérzethez, azonban mindössze 42 százalékuk rendelkezik megtakarítással, amelynek összege a válaszadók felénél kevesebb mint fél évre elegendő.

A kutatásban részt vevők 80 százaléka attól tart, hogy a következő időszakban csökken tartaléka és pénzügyi bizonytalanságba kerülhet, 11 százaléka érzi azt, hogy éppen elegendő a megtakarítása és csupán 9 százalékának van többlet tartaléka. Vannak, akiknél a pénzügyi lehetőségek hiánya a kizáró ok egy kockázati életbiztosítás megkötésére, másokat a tájékozatlanság tart vissza. A válaszadók 13 százaléka nem találkozott még jó ajánlattal, illetve egytizede nem ismeri az életbiztosításokat.

A válaszadók 54 százaléka hajlandó lenne kockázati életbiztosításra költeni, átlagosan havi 7100 forintot, a többség az életét és az egészségét félti, de inkább a vagyontárgyaira, és nem önmaga védelmére köt biztosítást. A Groupama Biztosító reprezentatív felmérése 1000 válaszadó megkérdezésével készült a 18-65 éves korosztályban február 23 és március 6 között.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 29.

Áprilisban a vendégéjszakák száma 4,7, a vendégeké 1,3 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest

Áprilisban a turisztikai (kereskedelmi, magán- és egyéb) szálláshelyeken 1,2 millió vendég 2,9 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 1,3, a vendégéjszakáké 4,7 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál, a csökkenés az ünnepekhez kötődő hosszú hétvégék idei áprilisi elmaradásával van kapcsolatban – közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. május 29.

Az infláció mérséklődésével a kgfb-díjak növekedésének konszolidációja várható

Éves összehasonlításban 11 százalékkal, 56 ezer forintra emelkedett a normál használatú személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának (kgfb) átlagos éves díja, ami a 2023-as éves átlagos infláció utóhatása, de az alatt alakult. Az infláció csökkenésével, a biztosítói kárráfordítások mérsékelt, 8 százalékos emelkedésével a díjak konszolidációja várható – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Kgfb-indexében.

2024. május 29.

A fenntarthatóság egyre fontosabb, de nem minden áron

A fogyasztók egyharmada (31%-a) szerint az infláció jelenti az elsődleges kockázatot az országára nézve és 62% számít arra, hogy kiadásai leginkább az élelmiszerek miatt fognak növekedni. Az aggályok ellenére átlagosan 9,7%-kal többet hajlandóak költeni fenntartható gazdálkodásból származó vagy fenntartható forrásokból beszerzett termékekért – derül ki a PwC Voice of the Consumer felméréséből.