Kisebb cégeknek is kötelező lesz a visszaélés-bejelentő rendszer


A cég belső szervezetét érintő visszaélés-bejelentő rendszert a minimum 50 fő munkavállalót alkalmazó társaságoknál is be kell vezetni.

A „whistleblowing” kifejezés leegyszerűsítve munkavégzés során tapasztalt, jogellenes, közérdeksértő, illetve potenciálisan károkozó, vagy egyszerűen erkölcsileg kifogásolható magatartások bejelentésére szolgáló eljárást jelent, amely segítséget nyújt a szervezeteknél tapasztalható, nem megfelelő viselkedések, jelenségek felderítésére olyan esetekben, amikor a szokásos kommunikációs csatornákon az nem vagy – főképp az esetleges retorzióktól való félelem miatt – csak nehezen működne. A bejelenthető jogsértéseknek számos formája lehet: korrupció, csalás, szakmai mulasztás vagy hanyagság – sorolta dr. Vidóczy-Fehér Judit, az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

Mára elfogadottá vált, hogy egy hatékony visszaélés-bejelentő rendszer kialakítása és működtetése – úgy állami intézmények, mint vállalatok esetében – a korrupció és az egyéb visszásságok elleni fellépés egyik hatékony eszközévé válhat, ezáltal hozzájárulhat a vállalkozások hatékonyságának növeléséhez is.

Miért van szükség a visszaélés-bejelentés szabályozására?

A korrupció és az egyéb visszásságok elleni fellépés jegyében, a témának a mindennapi élet egyes területein jelentkező vetületei kezelése érdekében született az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937/EU irányelv (az ún. whistleblowing irányelv), amelyet 2021. december 17-éig kellett (volna) a tagállamoknak átültetniük a saját jogrendjükbe.

A whistleblowing irányelv minimumfeltételeket ír elő a bejelentésekkel kapcsolatos részletes eljárásrend és a bejelentő védelme kapcsán bizonyos iparági szabályozások megsértésére vonatkozó bejelentések vonatkozásában. Ilyen érintett területek például a pénzügyi szolgáltatások, az élelmiszerbiztonság, a termékbiztonság és -megfelelőség, a környezetvédelem, a fogyasztóvédelem, továbbá a magánélet és a személyes adatok védelme.

Ami hazánkat illeti, Magyarországon még nem történt meg az irányelvnek megfelelő részletszabályozás kialakítása, azonban a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény már tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek kiegészítésével és módosításával ezt a jogalkotó várhatóan megteszi.

Mit is jelent ez a gyakorlatban?

Az irányelv alapján a szabályozással érintett cégeknek kötelező lesz egy olyan belső rendszert kialakítani, ahol a dolgozóik és partnereik be tudják jelenteni az általuk tapasztalt jogellenesnek vélt tevékenységeket, illetve aggályos magatartásokat egy olyan felületen keresztül, amely megvédi őket a negatív következményektől, esetleges retorzióktól.

Azoknál a vállalkozásoknál, ahol legalább 250 munkavállalót foglalkoztatnak, a cég belső szervezetét érintő visszaélés-bejelentő rendszer működtetése már jelenleg is kötelező, míg a 250 főnél kevesebb, de minimum 50 fő munkavállalót alkalmazó társaságoknál az uniós jognak való megfelelés érdekében 2023. december 17-éig szól a határidő.

Milyen megoldások vannak?

Amennyiben az adott vállalkozást érinti az irányelvnek való megfelelés kötelezettsége, úgy első lépésként fel kell mérni a visszaélés-bejelentések lehetőségeit, illetve szükség esetén ki kell alakítani a bejelentő rendszert. Fontos szempont ennek elhatározása során, hogy milyen módon kívánja az adott cég kialakítani a bejelentési rendszerének megfelelő működtetését, hiszen több megoldás közül is választhat. Dönthet úgy a munkáltató, hogy szervezeten belül kezeli a bejelentéseket egy független megbízott személy kijelölésével, de választása szerint bejelentővédelmi ügyvéd segítségét is kérheti. Mindkét megoldás esetén meg kell azonban felelnie a jogi szabályozás követelményeinek, különös tekintettel a bejelentő személyes adatainak védelmére, valamint a munkavállalók tudatosságának fejlesztése is szempont kell, hogy legyen. Emellett a bejelentések feldolgozásához és kivizsgálásához mindenképpen szükség van egy belső szabályzat kialakítására is.

Az irányelvi szabályozásnak elsősorban Magyarország köteles eleget tenni azzal, hogy kialakítja a tagállami szabályozást és átülteti annak rendelkezéseit a magyar jogba. Mivel erre a közeljövőben reális esély van, így kiemelten fontos a vállalkozások számára, hogy időben megtegyék az első lépéseket az uniós normáknak való megfelelés felé. A szabályozás keretei adottak, így a megfelelés kialakítása a magyar részletszabályozás hiányában is megkezdhető – olvasható az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás közleményében.

(Adó Online)



Kapcsolódó cikkek

2022. június 24.

Jobban drágultak az albérletek vidéken, mint Budapesten

Budapesten átlagosan 7,5 százalékkal nőttek az albérletárak egy év alatt, de a nagyobb vidéki városokban még ezt is meghaladta az emelkedés üteme. Az Otthon Centrum legfrissebb mérései szerint a budapesti VI. kerületben már negyedmillióhoz közelít az albérletár átlag értéke. Továbbra is a nagyobb panelek a legolcsóbb bérlemények – olvasható a cég közleményében.

2022. június 24.

A kartellezés, a rajtaütés és a versenyjogi compliance

A versenyjogi compliance egyre ismertebb a jogászok, ügyvédek, cégvezetők körében, ennek ellenére sok vállalkozás akkor találkozik először ezzel a kifejezéssel a gyakorlatban, amikor a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) már megindította versenyfelügyeleti eljárását. Különösen így van ez akkor, amikor a GVH kartellt gyanít és a vizsgálók váratlanul megjelennek a vállalkozásoknál. Ilyen nem várt esetben is érdemes együttműködni a GVH-val. Dr. Péli-Bencze Márkot, a Gazdasági Versenyhivatal Felderítő Irodájának vezetőjét kérdeztük.