Kiugró éve volt a közbeszerzéseknek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kiugró volt az idei év a közbeszerzések szempontjából, mivel a megrendelők 4700 milliárd forintnyi eredményes szerződést kötöttek – mondta Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság (KH) elnöke hétfőn az M1 aktuális csatornán.


Kiemelte, hogy a hatóság – Európában egyedülálló módon – nem csak a szerződések előkészítését, de azok végrehajtását ás módosítását is ellenőrzi. Ezt a fajta vizsgálatot tavaly kezdte a hatóság, 2016-ban 186 eljárást zártak le, ezek egyharmadában jogorvoslati eljárást indítottak és 124 millió forint bírságot szabtak ki. Idén novemberig ugyan kevesebb ügyet vizsgáltak, 104 ellenőrzést zártak le, 46 esetben indítottak jogorvoslati eljárást, de a tavalyi többszörösét, mintegy 330 millió forint bírságot szabott ki a Közbeszerzési Döntőbizottság.

Súlyos közbeszerzési jogsértésre példaként említette, ha a vállalt alvállalkozókat nem jelentik be, amelynek következménye akár 90 napos eltiltás is lehet a közbeszerzésektől. Emellett volt egy olyan beruházás is, ahol silányabb anyagminőséggel dolgoztak – tette hozzá.

(MTI)

[htmlbox Közbesz_szemle]

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

Díjkorrekciók és új díjcsomagok a mobilszolgáltatások piacán

Az idei év igen jelentős átrendeződést hozott a mobilszolgáltatások piacán. Az év eleji kisebb-nagyobb mértékű roamingadatkeret-emeléseket követően március elejétől mindegyik jelentős mobilszolgáltató inflációkövető díjkorrekciót vezetett be, majd alig egy-másfél hónapon belül sorra mindhárom szolgáltató teljesen megújította az előfizetéses mobiltelefon-díjcsomagjainak kínálatát, és többségében rövidesen lezárta vagy már bejelentette, hogy lezárja a korábban előfizethető, díjkorrekcióval megemelt havi díjú tarifacsomagjait.

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)