KKV-k: nehéz az uniós pályázatok elérése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ellentmondásos az uniós pályázati lehetőségek megítélése a kis- és középvállalkozások (kkv) körében – közölte a K&H Bank Zrt. csütörtökön legújabb felmérésnek eredményeként.


A bank 500 hazai kkv vezető megkérdezésével végzett negyedéves kutatása szerint ugyan kis mértékben javult a kiírások megítélése, miután egyre több cég talál számára hasznosnak ítélt pályázati kiírást, ugyanakkor mélyponton van a támogatás elérhetőségének megítélése.

A megkérdezett vállalkozások több mint harmada hallott olyan pályázatról, amely komolyan érdekelheti a cégét a jövőben.

Leginkább a középvállalatok voltak lelkesek a pályázati lehetőségeket tekintve, a mikro- és kisvállalkozásoknak mintegy harmada jelezte, hogy talál a cég számára hasznos pályázati kiírást.
A felmérés szerint a tavaly márciusban megújított pályázati rendszer nem teljesen váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a megkérdezett vállalkozások továbbra is nehéznek tartják az uniós források hozzáférhetőségét – közölte a K&H.

Az előző negyedévhez képest 32 százalékról 39 százalékra nőtt azon vállalkozások aránya, akik nehezebbnek vélik a pályázatok elérhetőségét. A mikrovállalkozásoknál ez az arány 31 százalékról 40 százalékra, a kisvállalkozásoknál pedig 34 százalékról 40 százalékra emelkedett, és kizárólag a középvállalatoknál tapasztalható javulás.

Ezzel szorosan összefügg, hogy a cégvezetők kevesebb, mint fele tartja valószínűnek, hogy támogatáshoz juthat az elkövetkezendő egy évben, ami az eddig mért legalacsonyabb érték” – ismertette a közleményben Németh László, a K&H kkv marketing főosztályának vezetője.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)