Költségfeljegyzési jog a felszámolási eljárásban


A felszámolási eljárásban a bíróság által engedélyezett költségfeljegyzési jog nem terjed ki az elsőfokú eljárás illetékére, a fellebbezés illetékére azonban igen – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, hitelező kérelmére indult felszámolási eljárásban az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék megállapította az adós fizetésképtelenségét és elrendelte a felszámolását. Az adós a fellebbezésében vagyoni helyzetére tekintettel költségkedvezmény biztosítására irányuló kérelmet nyújtott be, amelyben a fellebbezési illeték és az egyéb eljárási költségek megfizetése alól a mentesítését kérte. Az elsőfokú bíróság az adós részére személyes költségfeljegyzési jogot engedélyezett.
Később az ítélőtábla a költségfeljegyzési jogot megvonta. Az indokolásban kifejtette, hogy a csődtörvény 2018. január 1-jétől hatályos rendelkezése értelmében a Pp. szerinti költségfeljegyzési jog nem terjed ki a csőd- és a felszámolási eljárás illetékére. A felszámolási nemperes eljárásban sem a hitelező, sem az adós részére költségfeljegyzési jog engem engedélyezhető [1991. évi XLIX. törvény 6. § (3) bekezdés e) pont ea) alpont].

A fellebbezési kérelem tartalma
Az adós szerint az ítélőtábla végzése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében védett tisztességes eljárás elvét. A felszámolási eljárás kapcsán is megállapítható az adós alapvető joga a költség alóli mentességhez, illetve feljegyzéshez, mivel a felszámolási eljárásnak rendszerint az adós a legkiszolgáltatottabb és a legnehezebb anyagi helyzetben lévő alanya.

A Kúria megállapításai

A Kúria alaposnak találta a fellebbezést. Megállapította, hogy a másodfokon eljárt ítélőtábla a csődtörvény 6. § (3) bekezdés e) pontjában kiemelt illetékfajták körét tévesen határozta meg, emiatt tévesen következtetett a felszámolási eljárásban engedélyezett költségfeljegyzési jog hatályára. Ez a jogszabályhely a felszámolási eljárásban azokra az eljárási kérdésekre, amelyet a törvény eltérően nem szabályoz, a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit rendeli alkalmazni azzal, hogy a (3) bekezdés e) pontja alapján nincs helye az eljárásban a Pp. szerinti költségmentesség engedélyezésének, a bíróság által engedélyezett költségfeljegyzési jog pedig nem terjed ki a csődeljárás és a felszámolási eljárás illetékére [ea) alpont], valamint a felszámolási eljárásban benyújtott kifogás illetékére [eb) alpont].

Az ea) pontban nevesített csőd- és felszámolási eljárási illeték alatt nem valamennyi, a csőd- és felszámolási eljárásban felmerülő illeték, hanem az illetékekről szóló törvényben szabályozott csőd- és felszámolási eljárási illeték értendő, ami csőd- és felszámolási ügyekben nem más, mint az elsőfokú eljárás illetéke. A törvény csőd- és felszámolási eljárási illeték címszó alatt ugyanis e megjelöléssel a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásának 80 000 Ft-ban és csődeljárásának 50 000 Ft-ban meghatározott illetékét, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetében pedig a felszámolási eljárás 30 000 Ft-os, illetve a csődeljárás 30 000 Ft-os illetékét jelöli [44. §]. Az illetéktörvény egyebekben a 44. §-tól különböző helyen, a tételes illetékek között tér ki a csőd- és felszámolási eljárások során benyújtott kifogás illetékére, a felszámolási eljárásban érvényesülő fellebbezési illeték mértékéről pedig ugyancsak önállóan, a fellebbezés illetéke címszó alatt rendelkezik.
Mindezek alapján a Kúria a csődtörvény 6. § (3) bekezdésének e) pontja kizárólag az ott nevesített két illetékfajtára nézve értelmezhető: felszámolási eljárásban a fél részére engedélyezett költségfeljegyzési jog hatálya egyedül a felszámolási eljárásban az illetéktörvény 44. §-ában meghatározott illetékére és a kifogás tételes illetékére nem terjed ki, érvényesül viszont a költségkedvezmény a fellebbezési eljárásban. Így téves volt az a következtetés, hogy a nemperes felszámolási eljárásban sem a hitelező, sem az adós részére egyáltalán nem engedélyezhető költségfeljegyzési jog, ezért a Kúria az ítélőtábla végzését megváltoztatta és a költségfeljegyzési jog engedélyezésének megvonását mellőzte.

Az ismertetett döntés (Kúria Fpkf. VII. 30.342/2020.) a Kúriai Döntések 2021/7. számában 203. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 1991. évi XLIX. törvény 6. § (3) bekezdés e) pont, 1990. évi XCIII. törvény 44. §.



Kapcsolódó cikkek

2022. június 24.

Jobban drágultak az albérletek vidéken, mint Budapesten

Budapesten átlagosan 7,5 százalékkal nőttek az albérletárak egy év alatt, de a nagyobb vidéki városokban még ezt is meghaladta az emelkedés üteme. Az Otthon Centrum legfrissebb mérései szerint a budapesti VI. kerületben már negyedmillióhoz közelít az albérletár átlag értéke. Továbbra is a nagyobb panelek a legolcsóbb bérlemények – olvasható a cég közleményében.

2022. június 24.

A kartellezés, a rajtaütés és a versenyjogi compliance

A versenyjogi compliance egyre ismertebb a jogászok, ügyvédek, cégvezetők körében, ennek ellenére sok vállalkozás akkor találkozik először ezzel a kifejezéssel a gyakorlatban, amikor a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) már megindította versenyfelügyeleti eljárását. Különösen így van ez akkor, amikor a GVH kartellt gyanít és a vizsgálók váratlanul megjelennek a vállalkozásoknál. Ilyen nem várt esetben is érdemes együttműködni a GVH-val. Dr. Péli-Bencze Márkot, a Gazdasági Versenyhivatal Felderítő Irodájának vezetőjét kérdeztük.