Korrupcióban verjük a nemzetközi átlagot
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Gazdasági bűncselekményekkel viszonylag ritkán, csupán minden negyedik cégnél találkoznak Magyarországon, ami arra utalhat, hogy magas a felderítetlen esetek aránya. Minden tizedik cégnél bevallják: kértek már tőlük kenőpénzt. Az InfoTandem infografikája.
Hagyományosan a hűtlen kezelés a leggyakrabban előforduló – egyúttal a legkönnyebben felderíthető – gazdasági bűncselekmény azok közül, amelyekkel a cégeknél találkoznak. Ez igaz Magyarországon, a közép- és kelet-európai régióban, de világviszonylatban is. Utóbbi két szférát nézve a megkérdezett vállalati vezetők 63–64 százaléka számolt be ilyen esetről az elmúlt 24 hónapra vonatkozóan, amikor a PwC szakemberei 2016 elején megkeresték őket, míg nálunk 46 százalékot tett ki ez az arány. A nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég 115 ország 6,4 ezer cégének képviselőinél tudakozódtak, köztük 95-en magyarországi társaság nevében nyilatkoztak.
Összességében egyébként az itteni szereplők egynegyede tapasztalt a vizsgált periódusban valamilyen gazdasági bűncselekményt; a globálisan érdemben magasabb, 36 százalékos ez a ráta, de a régióban is eléri az egyharmadot. Az eleve feltűnően alacsony magyar előfordulási arány gyakorlatilag nem változott a két évvel ezelőtti megkérdezés óta (1 százalékponttal még csökkent is), ami a PwC értékelése szerint nem igazán jó hír. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a csalási módszerek egyre kifinomultabbakká és sokszínűbbekké válnak, így félő, hogy nem stagnálásról van szó, sokkal inkább arról, hogy a gazdasági bűnözés változásaival a felderítési és ellenőrzési programok nem képesek lépést tartani. Márpedig a rejtett és hosszú ideig fennálló csalási esetek igen komoly károkat okozhatnak a cégeknek.
A „toplista” második helyezettjénél már eltér a magyar helyzet a régiós átlagtól: nálunk a 38 százalék által említett korrupció és vesztegetés foglalja el ezt a helyet, amely Közép- és Kelet-Európában csak a harmadik (24 százalékkal), de verjük a 34 százalékos világátlagot is. A magyarországi válaszadók 11 százaléka azt is bevallotta, hogy az utóbbi két évben kértek vállalatától kenőpénzt (de csak 33 százalék mondta határozottan, hogy nem, a fennmaradó 56 százalék nem tudja), bő egyötödük pedig úgy véli, cége került már hátrányba kenőpénzt fizető versenytárssal szemben.
A régióban a korrupciót beelőzi a számítógépes bűnözés, 32 százalék által említve. Utóbbi elkövetési formával Magyarországon arányaiban jóval ritkábban, mindössze az ilyen-olyan gazdasági bűncselekménnyel találkozó szereplők 17 százalékánál szembesültek. Ez a ráta is stagnálást mutat, ami szintén aggodalomra okot adó eredmény, hiszen a vizsgált két év során a globális említés 24-ről 32 százalékra ugrott, jelezve: nagyon gyorsan terjedő elkövetési módról van szó. Itt is megalapozottnak tűnik tehát a gyanú, hogy a magyarországi cégek egy része tudtán kívül válhatott számítógépes bűncselekmény áldozatává, s feltehetőleg alábecsüli az ebben rejlő veszélyt.
Nemzetközi összevetésben feltűnő még az adócsalási esetek hazai pozíciója: ezek nálunk dobogós helyen állnak, miközben a régióban épphogy befértek az első tízbe. A TOP 5-be nálunk még a közbeszerzési csalás került be, 17 százalékkal.
Hazánkban egyébiránt a legtöbb gazdasági bűnesetet a vállalati ellenőrzési mechanizmusokon keresztül derítenek fel, s a különféle csalásokért zömében (csaknem az esetek felében) belső elkövetők tehetők felelőssé. Utóbbiak kétharmadát a leleplezés után elbocsátották.
