Kötelező lesz az agrárkamarai tagság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Rendkívüli sürgősséggel fogadta el a parlament az új agrárkamarai törvényt, amely alapján kötelező lesz a kamarai tagság az agrárgazdasági és az élelmiszeripari tevékenységet folytató gazdálkodóknak is. A jogszabály azt is tartalmazza, hogy 60 napon belül minden érintettnek regisztrálnia kell és 5000 forintos kamarai hozzájárulást kell fizetnie.


A kamara új neve: Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. A tagoknak évente tagdíjat kell fizetniük: ennek mértékét a tagok gazdasági súlya alapján, sávosan határozza meg a szervezet úgy, hogy az egymillió forintot nem haladhatja meg.

A törvényjavaslatot július 9-én nyújtotta be a parlamentnek Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, és azt már csütörtökön, a nyári rendkívüli ülésszak utolsó napján – kivételes sürgős tárgyalással – el is fogadta a Ház.

Az agrárkamara az első kamarai választásokat követően, a küldöttgyűlés megalakulásával és az alapszabály elfogadásával egyidejűleg jön létre. Az agrárkamara ülését az első választások lezárását követő harmincadik napon, de legkésőbb 2013. március 31-ig kell megtartani.

Az agrárkamara létrejöttének napján automatikusan a szervezet tagjává válnak a törvény hatálybalépésének időpontjában agrárgazdasági tevékenységet folytató gazdák és gazdálkodó szervezetek. Az új agrárkamara négy alelnököt választ majd: a mezőgazdaságért, az élelmiszeriparért, a vidékfejlesztésért és a kis- és középvállalkozásokért felelőst.

A vidékfejlesztési tárca közleményében kiemeli, hogy növeli az ágazat hatékonyságát és versenyképességét az olyan egységes agrárkamarai szervezet, amelyben kötelező módon tagok a mezőgazdasági termelők, a termékeket feldolgozók és a kereskedők is.

A tárca közleménye szerint a jogszabály célja, hogy a kamara egyes szűk érdekcsoportok helyett a teljes agrár- és élelmiszergazdaság általános és együttes érdekegyeztetési fóruma legyen.
A tagsági kör kiszélesítésével a kamara potenciálisan több százezer tagot tömöríthet, és így a jelenleginél jóval erősebben láthatja el érdekképviseletüket.

A jövőben a kamara – a gazdálkodók és a kormányzat között önkormányzati elven működő köztestületként – az agrárágazat egészét erősíti, a gazdálkodók piacra jutását segíti, és versenyképességüket növeli.

Az agrárkamarai tagságra kötelezettek a tagnyilvántartás összeállítása és működtetése érdekében a most elfogadott törvény hatálybalépését követő 60 napon belül kötelesek az agrárkamarai tagnyilvántartásba bejelentkezni, és 5000 forint kamarai hozzájárulást fizetni.

Az agrárkamara létrehozása csökkenti az állam szerepvállalását az agrár- és élelmiszergazdaság területén, közelebb viszi a szolgáltatásokat az ágazat szereplőihez, és egy harmadik pillért képez a törvényhozó és a végrehajtó hatalmi ágak mellett – közölte a VM.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában jelenleg még nem kötelező a tagság, de 2012-ben már minden gazdálkodó szervezetnek kötelező kamarai hozzájárulást kell fizetnie, ami szintén 5000 forint évente.

(Forrás: MTI/VM)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 21.

A GVH hat magyar véleményvezérrel és számos hirdető céggel szemben indított eljárásokat

Az influenszereket követő fogyasztók és a tiszta piaci verseny elősegítése érdekében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárásokat indított hat magyar influenszerrel, számos hirdető céggel, közreműködő reklámügynökséggel szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság kedden.

2024. május 21.

Az üres iroda fenntartása a legdrágább

Az elmúlt időszakban jelentősen átalakultak az irodahasználati szokások, ráadásul belépett a munkaerőpiacra a Z-generáció, amelynek tagjai nagyobb szabadságot, rugalmasságot várnak el az őket foglalkoztató vállalatoktól, valamint az irodákban is élményekre vágynak. Mindez kettős kihívást jelent a megfelelő munkahelyi környezet kialakításával, fenntartásával foglalkozó szakembereknek és a HR-eseknek. Új megközelítésre van szükség, hogy a dolgozók ne kényszerként éljék meg a bejárást, és a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák az irodai munkában.