Követelés kényszertörlési eljárásban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kényszertörlési eljárásban a hitelezők az eljárás megindításáról szóló jogerős bírósági végzés közzétételétől számított hatvan nap alatt jelenthetik be az igényeiket. Ez a határidő azonban nem jogvesztő, ezért az elkésetten bejelentett követeléseket sem hagyhatja figyelmen kívül a bíróság.

Ami a tényállást illeti, az A. Korlátolt Felelősségű Társaság tekintetében az elsőfokú bíróság 2015. február 13-án kelt 4. számú végzésével elrendelte a társaságot megszűntnek nyilvánító és a kényszertörlési eljárás megindításáról rendelkező, jogerőre emelkedett 2. számú végzésének Cégközlönyben történő közzétételét. Felhívta azokat, akiknek a céggel szemben követelésük van, hogy azt a végzés Cégközlönyben történő közzétételétől számított 60 napon belül jelentsék be a cégbíróságnak.

A végzés Cégközlönyben közzétételére 2014. február 14-én került sor.

A kényszertörlési eljárásban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Kelet-budapesti Adóigazgatósága 2014. április 15-én bejelentette, hogy a társasággal szemben 2 400 729 forint követelése van.

Az eljárásban 2015. június 8-án a B. út 60. szám alatti társasház (társasház) is igénybejelentést tett. Eszerint 2 323 656 forint tőke- és járulékai követelése áll fenn a társasággal szemben, és kérte ezen ki nem elégített hitelezői tartozás nyilvántartásba vételét. Előadta, hogy a társaság tartozása a 2010. október 14-én megkötött, reklám kihelyezésére vonatkozó szerződésből eredően a kiállított számlák alapján keletkezett. A társaság a székhelyén és az ügyvezetője útján is elérhetetlen volt, ezért kezdeményezte az ismeretlen székhelyű cég megszüntetését. A megszűntnek nyilvánításra másik kérelem alapján került sor, kérte a bejelentésére indult ügy jelen ügyhöz csatolását.

Az elsőfokú bíróság eljárása

Az elsőfokú bíróság 2015. június 11-én kelt 6. számú végzésével elrendelte a társaság kényszertörlését. O. Balázs vezető tisztségviselőt és tagot eltiltotta a végzés jogerőre emelkedésétől számított 5 évig attól, hogy más gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja, valamint közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja, valamint gazdasági társaság vezető tisztségviselője legyen. A rendelkező részben írtak szerint a kényszertörlési eljárás alatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kelet-budapesti Adóigazgatósága 2014. április 15-én 2 400 729 forint követelést jelentett be. A bíróság a végzés indokolásában rögzítette, a társasház 2015. június 8-án értesítette a bíróságot, hogy a céggel szemben 2 323 656 forint és járulékai lejárt és esedékes követelése áll fenn. A társasház bejelentése a 2006-os V. törvény (Ctv.) 117. § (2) bekezdése alapján elkésett, ezért a követelést a kényszertörlés elrendelésekor nem vette figyelembe. A kényszertörlés elrendeléséről a Ctv. 118. § (2) bekezdése alapján határozott.

Kijavítás iránti kérelem

A társasház 2015. augusztus 24-én a végzés kijavítását és kiegészítését kérte a 2 323 656 forint összegű követelése bejelentésének megtörténtére figyelemmel. Előadta, hogy követelése bejelentésének tényét a végzés nem tartalmazza.

Az elsőfokú bíróság 8. számú végzésével a kijavítás iránti kérelmet elutasította. A végzés indokolása szerint a Ctv. 117. § (2) bekezdése alapján a végzésben feltüntetendő követelések bejelentésére nyitva álló határidő hatvan nap, ezért a kényszertörlést elrendelő végzés rendelkező részének nem része az elkésett követelések rendelkező részben feltüntetése. Az elkésetten bejelentett követelést és annak összegét az indokolás tartalmazza.

A 8. sorszámú végzéssel szemben a társasház fellebbezett. A végzés megváltoztatását, annak kijavítása, kiegészítése elrendelését kérte a bejelentett követelése összegével. Előadta, hogy a Ctv. a 117. § (2) bekezdésében megjelölt, a követelések bejelentésére nyitva álló hatvan napos határidő elmulasztásához jogkövetkezményt nem fűz, a határidő nem jogvesztő, az eljárás lezárásáig bejelentett követelést a kényszertörlést elrendelő határozatnak tartalmaznia kell. Ennek alátámasztására Dzsula Marianna, a Debreceni Ítélőtábla bírója által kiadott „A vezető tisztségviselő felelőssége” című könyvében írtakra hivatkozott.

A Fővárosi Ítélőtábla megállapításai

A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott.

A kényszertörlési eljárásra nézve a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) tartalmaz rendelkezést.

A kényszertörlési eljárás megindításának eseteit a 116. § (1) bekezdése sorolja fel.

A Ctv. 117. § (1) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a kényszertörlési eljárás megindításáról szóló jogerős végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi. A közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel kerül sor. A kényszertörlés kezdő időpontja a közzététel napja.

A (2) bekezdés a) pontja értelmében a cégbíróság az (1) bekezdés szerinti végzésben arra vonatkozóan is felhívást tesz közzé, hogy akinek a céggel szemben követelése van – ideértve a számviteli törvény szerinti függő követelést is –, azt a közzétételt követő hatvan napon belül jelentse be a cégbíróságnak.

A Ctv. 118. § (2) bekezdése úgy rendelkezik: ha a céggel szemben követelés bejelentésére került sor, azonban a 117. § szerinti bejelentés, illetve a vagyonfelmérés adatai alapján a cég vagyontalan, vagy a vagyona előreláthatóan nem fedezi a várható felszámolási költségeket, a cégbíróság – a 62. § (4) bekezdés figyelembevételével – a céget törli a cégjegyzékből, és rendelkezik az eltiltásról. E jogszabályhely kimondja azt is, hogy a cégbíróság feltünteti a 117. § szerint bejelentett követelések jogosultjait, valamint a követelések és a fellelhető vagyon összesített – valószínűsíthető – mértékét is.

Az idézett rendelkezésekből leszűrhető, hogy a hitelezőknek a kényszertörlési eljárás megindításáról szóló jogerős cégbírósági végzés Cégközönyben történő közzétételétől számított hatvan nap áll rendelkezésére a céggel szembeni követeléseik bejelentésére. A Ctv. 117. § (1) bekezdésében írt hatvannapos határidő nem jogvesztő, annak elmulasztásához a jogalkotó a jogvesztés jogkövetkezményét nem fűzte, ezért a határidő elmulasztása nem járhat azzal a jogkövetkezménnyel, hogy a bejelentett követelést a kényszertörlési eljárás során figyelmen kívül hagyják. Ebből következően a kényszertörlési eljárás 118. § (2) bekezdésén alapuló befejezésekor a cégbíróságnak a végzésében a határidőn túl bejelentett követelések jogosultjait, valamint a követelések mértékét is fel kell tüntetnie.

A jelen kényszertörlési ügyben az elsőfokú bíróság a társaság kényszertörlése befejezéséről a Ctv. 118. § (2) bekezdése alapján határozott, a végzése rendelkező részében ugyanakkor csak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kelet-budapesti Adóigazgatósága hatvannapos határidőn belül bejelentett követelését tüntette fel, a B. út 60. szám alatti társasház határidőn túl bejelentett hitelezői követelését annak elkésettsége folytán a kényszertörlés befejezésekor figyelmen kívül hagyta.

Tekintettel arra, hogy a jogvesztés jogkövetkezménye kizárólag a Ctv. erre vonatkozó kifejezett rendelkezésén alapulhatna, és ilyen rendelkezést a Ctv. nem tartalmaz, tévedett az elsőfokú bíróság, amikor elutasította a társasház 6. sorszámú végzés kiegészítése, kijavítása iránti kérelmét.

Az elsőfokú bíróság akkor járt volna el helyesen, ha a Ctv. 116. § (6) bekezdése szerint alkalmazandó polgári perrendtartás (Pp.) 225. § (1) bekezdése alapján a 6. sorszámú végzést kiegészíti a társasház hitelező és a bejelentett követelése feltüntetésével, és egyidejűleg rendelkezik a Pp. 224. § (1) bekezdése alkalmazásával a végzés indokolása kiegészítésnek megfelelő kijavításáról.

A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 116. § (6) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Nagyon meglódultak a fővárosi albérletárak, lassít a vidék

Minél kisebb a bérlemény, annál nagyobb az áremelkedés mértéke – összegezte az Otthon Centrum vezérigazgatója a fővárosi albérletpiacon lejátszódott folyamatokat. Átlagosan tíz százalékkal haladja meg az idei árszint a tavalyit, de az egyszobás lakások esetében majdnem húsz százalékos emelkedésről számolt be Kosztolánczy György. Vidéken nem szaladtak el ennyire az árak – olvasható a cég Adó Online-nak elküldött közleményében.

2024. november 22.

Zuhantak a beruházások

A beruházások volumene 2024 harmadik negyedévében a nyers adatok szerint 15,4 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. november 22.

Íme a minimálbér-emelés számokban

A 2025-ös minimálbér-emelés nyomán az ennyit keresők nettó fizetése havi 15 960 forinttal, míg a garantált bérminimumot kapóké 15 162 forinttal nő. A minimálbérre rakódó teljes közteher havi 11 160 forinttal nő; míg a garantált bérminimumra rakódó közterhek havi 10 602 forinttal forinttal emelkednek – olvasható a Niveus lapunknak küldött elemzésében.