Közel 25 milliárd forint értékben bocsátott ki társadalmi célú kötvényeket a Magyar Fejlesztési Bank


Közel 25 milliárd forintnyi forrást vont be a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) első társadalmi célú kötvényeinek aukcióján – tájékoztatott a pénzintézet kedden.

A közlemény szerint a Budapesti Értéktőzsdén hétfőn lebonyolított tranzakció keretében az eredetileg 5 milliárd forint összértékben felajánlott értékpapírokra közel 77,99 milliárd forintnyi ajánlatot nyújtottak be piaci szereplők, amelyből 24,475 milliárd forintot fogadtak el. A fix évi 7,5 százalékos kamatozású kötvény lejárata 2030. május 22.

A márciusi első zöldkötvény-kibocsátás után a hazai piacon elsőként társadalmi célú kötvénnyel vont be forrást az MFB, ami a fejlesztési bank szélesebb társadalmi küldetésének teljesítéséhez is hozzájárul – idézte a közlemény Sipos-Tompa Leventét, az MFB Zrt. elnök-vezérigazgatóját.

A mostani kötvénykibocsátásból befolyó forrást az MFB a keretrendszer által meghatározott olyan eszközök finanszírozására vagy refinanszírozására használja fel, amelyek pozitív társadalmi hatást fejtenek ki, továbbá enyhítik a társadalmi problémákat és egyenlőtlenségeket.

Az MFB stratégiájának és működésének egyaránt szerves részét képezi a globális éghajlati célkitűzések, valamint a társadalmi hasznosságú célok támogatása – írták, hozzátéve, hogy a hazai finanszírozásban vállalt súlyához mérten a pénzintézet katalizátora kíván lenni a szektorban zajló fenntarthatósági fordulatnak.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 21.

A GVH hat magyar véleményvezérrel és számos hirdető céggel szemben indított eljárásokat

Az influenszereket követő fogyasztók és a tiszta piaci verseny elősegítése érdekében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárásokat indított hat magyar influenszerrel, számos hirdető céggel, közreműködő reklámügynökséggel szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság kedden.

2024. május 21.

Az üres iroda fenntartása a legdrágább

Az elmúlt időszakban jelentősen átalakultak az irodahasználati szokások, ráadásul belépett a munkaerőpiacra a Z-generáció, amelynek tagjai nagyobb szabadságot, rugalmasságot várnak el az őket foglalkoztató vállalatoktól, valamint az irodákban is élményekre vágynak. Mindez kettős kihívást jelent a megfelelő munkahelyi környezet kialakításával, fenntartásával foglalkozó szakembereknek és a HR-eseknek. Új megközelítésre van szükség, hogy a dolgozók ne kényszerként éljék meg a bejárást, és a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák az irodai munkában.