Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
2023. július 1-től működik Magyarországon a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) rendszer. Az első negyedéves adatszolgáltatást 2023. október 20-ig kell teljesítenie az érintetteknek. Útmutató a kitöltéshez cikkünkben.
Mi is az EPR?
2023 július 1-től indult Magyarországon az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelőségi (Extended Producer Responsibility, közismert nevén EPR) rendszer, amelynek bevezetésével egy új fogalmat tanultunk, a körforgásos termékekét.
Az új kötelezettség összefüggésben van az Európai Bizottság azon törekvésével, hogy 2050-ig megvalósítsa a teljesen körforgásos gazdaságot, amelynek célja – szemben a termékek egyszeri fogyasztására épülő lineáris gazdasággal – a termékek élettartamának a lehető legoptimálisabb meghosszabbítása.
A körforgásos termékek köre részben átfedést mutat a környezetvédelmi termékdíjköteles termékekkel – hívja fel a figyelmet Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának vezetője. Ide tartoznak ugyanis a csomagolószerből előállított csomagolások, bizonyos műanyag termékek, az elektromos és elektronikus berendezések, az akkumulátorok, a gumiabroncsok, de az irodai papír és a reklámhordozó papír is. Ezek mellett azonban az elemek, a gépjárművek, a sütőolaj, a sütőzsír, egyes textiltermékek és egyes fából készült bútorok is e körbe esnek, amelyekre termékdíjat nem kell fizetni.
Kit terhel az EPR kötelezettség?
Az EPR kötelezettség a körforgásos termékek gyártóit terheli, az EPR díjfizetési kötelezettség ugyanis a körforgásos termék gyártó általi első forgalomba hozatalával keletkezik. A forgalomba hozatal definíciójából kiderül, hogy itt mindenképpen belföldi forgalomba hozatalról van szó, a külföldön teljesülő ügyletek nem tartoznak a magyar EPR díj fizetési kötelezettség hatálya alá. Az ügyletek jellegét tekintve azonban a forgalomba hozatal a klasszikusan ide tartozó adás-vételen túl szélesebb kört jelent, ide értendő például az ingyenes átadás és a saját célú felhasználás is. Sokan nem gondolják, de azok a cégek is EPR kötelezettek lehetnek, akik ugyan nem gyártanak körforgásos terméket, de ilyet vásárolnak külföldről és elsőként hozzák forgalomba vagy akár csak a csomagolt termék csomagolását eltávolítják.
Hova kell fizetni az EPR díjat?
Az új rendszer egyik érdekessége, hogy az EPR díjat – szemben a termékdíjjal – nem az államnak, hanem a MOL Nyrt. által alapított hulladékgazdálkodási koncesszióért felelős társaságnak, a MOL Hulladékgazdálkodási Zrt-nek, ismertebb nevén a MOHU-nak kell megfizetni. Az EPR díj azonban ennek ellenére beszámít a termékdíjba. Ebből következően, bár maga a termékdíj kötelezettség továbbra is fennáll, mivel a termékdíjból az EPR díj levonásra kerül, sok esetben termékdíj jogcímen csökken vagy akár teljesen meg is szűnik a fizetési kötelezettség – emeli ki Antretter Erzsébet.
Hogyan kell felkészülni az EPR kötelezettségek teljesítésére?
Azoknak a cégeknek, akikre vonatkozik az EPR kötelezettség, mostanra már rendelkezniük kell az előírt (MOHU és OKIRkapu) regisztrációkkal, illetve a megfelelő MOHU szerződéssel és jelenleg a legsürgősebb feladat a felkészülés a 2023. október 20-án esedékes negyedéves adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére.
Ennek szakmailag legfontosabb része a kötelezettség alá eső termékek körének pontos meghatározása, illetve annak eldöntése, hogy ezek esetében az érintett társaság minősül-e az EPR díj kötelezettjének. Emellett érdemes átgondolni a belső folyamatokat is azzal a céllal, hogy az EPR kötelezettség felismerésére alkalmas személyhez eljussanak a megfelelő információk. Szintén fontos a megfelelő, az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését maximálisan kiszolgáló analitika kialakítása, szükség esetén a megfelelő fejlesztések elvégzése a vállalatirányítási rendszerben. Mindezekhez érdemes megfontolni a megfelelő szakértő bevonását is.
Az első adatszolgáltatást követően az adózóknak már „csak” a beérkezett adatok alapján a MOHU által kiállított számla alapján meg kell fizetnie az EPR díjat a MOHU, mint koncessziós társaság megfelelő számlájára.
Az adatszolgáltatási és fizetési kötelezettség egyébként negyedéves, az adatszolgáltatást a negyedévet követő hónap 20 napjáig kell teljesíteni, az EPR díjat pedig a MOHU számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kell megfizetni – figyelmeztet a szakértő.
Forrás: Niveus Consulting Group
Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.
Nagyon vegyes a kép az utazási tervek terén. Összességében javult a középkorúak utazási helyzete, és akik terveznek nyaralást, azok többet szánnak erre a K&H biztos jövő index szerint, de a koronavírus járvány utáni időszakhoz képest még mindig visszafogottnak mondható az utazási kedv. Ráadásul még mindig sokan vannak, akik a pénzhiány miatt nem tudnak hosszabb vakációt beiktatni: a válaszadók 71 százalékánál ez az indok. Ez az arány nem sokkal alacsonyabb a tavalyi 77 százaléknál, viszont még mindig jóval meghaladja a tavalyelőtti 58 százalékos arányt.
A térségben várható növekvő munkaerőigény kielégítésére új dél-dunántúli régiós központot adott át az ország vezető HR szolgáltatója, a Prohuman Zrt. csütörtökön.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
