KSH: 581 900 forint volt a bruttó átlagkereset decemberben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2022 decemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 581 900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 400 300 forint volt. A bruttó átlagkereset 18,1, a nettó átlagkereset 18,7 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban – közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 592 900 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 387 000 forintot ért el. A becsült rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 495 700 forint, 18,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

A reálkereset 5,1 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző évhez mért 24,5 százalékos növekedése mellett. A bruttó kereset mediánértéke 447 800 forintot ért el, 18,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 309 100 forint volt, 18,9 százalékkal felülmúlta az előző év decemberit.

2022. január-decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 515 800, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 526 300 forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 343 000, a kedvezményeket is figyelembe véve 355 300 forintot tett ki. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 17,5, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset pedig 18,2 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A jelentős mértékű növekedést elsősorban az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett és pótlólagos béremelések, valamint a 2022-ben végrehajtott minimálbér és garantált bérminimum emelése magyarázza.

A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágban volt a legmagasabb (859 600 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (321 500 forint). A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 565 700, a nők esetében 467 900 forint volt, ez a férfiaknál 18,1, a nőknél 16,5 százalékos növekedést jelent egy év alatt.

A becsült rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 469 800 forint, 16,3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 473 800, a költségvetésben 449 900, a nonprofit szektorban 499 000 forintot ért el, ami 15,0, 17,3, illetve 25,4 százalékos emelkedést jelent az előző évhez viszonyítva. A nonprofit szektor átlagot meghaladó rendszereskereset-növekedéséhez hozzájárult, hogy 2021. augusztus elejétől számos oktatási intézmény – fenntartójának változása miatt – a költségvetési szektorból ebbe a szektorba került, így az év első felében még jelentős bázishatás érvényesült.

A reálkereset 2,6 százalékkal nőtt, a fogyasztói árak előző évhez mért 14,5 százalékos növekedése mellett. A bruttó kereset mediánértéke 403 100 forint volt, 15,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 280 600 forintot tett ki, 17,2 százalékkal emelkedett az előző évhez képest.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.