KSH: áprilisban 10,2 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Áprilisban 10,2 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi üzletek forgalma a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt az előző év azonos időszakához képest – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A járványügyi veszélyhelyzet és a kiskereskedelmet is érintő jogszabályi korlátozások az összes üzlettípus forgalmára hatással volt – jegyezte meg jelentésében a hivatal.
Az előző hónapban, márciusban még 3,5 százalékkal nőtt a naptárhatástól megtisztított kiskereskedelmi forgalom, mert tartott még az élelmiszerek és gyógyszerek, gyógyászati termékek felvásárlása és a kijárási korlátozások nem sújtották az egész hónapot.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 0,4 százalékkal csökkent a forgalom áprilisban az egy évvel korábbihoz mérve. Az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,5 százalékkal nőtt, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 9,5 százalékkal csökkent.
Az iparcikkek zömét árusító nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 14,8 százalékkal eset vissza a forgalom az előző havi stagnálás után, amelyet gyakorlatilag a gyógyászati termékek kiugró kereslete tartott fenn. Az iparcikk jellegű vegyesboltokban 8,2 százalékkal, a gyógy- és illatszertárakban 14,9 százalékkal csökkentek az eladások. A bútort és műszaki cikkeket árusító üzletekben 23,8 százalékkal, a könyveket, számítástechnikai és egyéb iparcikkeket árusító boltokban 36,9 százalékkal esett vissza a forgalom. A használtcikkek kereslete 79,6 százalékkal, a textil-, ruházati és lábbeli-üzletekben 89,8 százalékkal zuhant a forgalom.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból áprilisban 12,5 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene több mint duplájára, 103,5 százalékkal emelkedett.
Az üzemanyag kiskereskedelemben a márciusi 16,7 százalékosnál is jobban, 26,3 százalékkal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
Az áprilisi kiskereskedelmi forgalom csökkenését teljes egészében a koronavírus-járvány hatása okozta: a naptárhatással kiigazított forgalom 10,2 százalékos csökkenéséből 17 százalékpontot magyaráz a járvány által előidézett veszélyhelyzet. A nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek volumenindexe 26, míg az üzemanyag-forgalom 30 százalékponttal alacsonyabb annál, mint ami a korábbi adatok alapján becsülhető. Az élelmiszerüzletek forgalmán csak kis mértékben volt érezhető a koronavírus hatása.
A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 33 százalékkal estek vissza.
Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat áprilisi forgalma folyó áron 910 milliárd forint volt.
Az országos kiskereskedelmi forgalom 53 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 11 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
Az év első négy hónapjában 2,5 százalékkal nagyobb volt az üzletek naptárhatástól megtisztított forgalma, mint a múlt év azonos időszakában. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 7,0 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 1,8 százalékkal nőtt, az üzemanyag-kiskereskedelemben 10,6 százalékkal csökkent az értékesítés volumene.
(MTI)
