Lazán kezelik a fizetési határidőt a nagyok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar cégek 2013-ban számláik 51,4 százalékát fizették ki határidőben a 2012-es 43,5 százalékos arány után, ami európai összevetésben jónak mondható – áll a  Bisnode csoport által képviselt Dun & Bradstreet (D&B) cégminősítő lapunknak küldött felmérésében. A kutatás szerint a nagy cégek fizetnek a legkevésbé pontosan.


A Bisnode D&B elemzéséből az látszik, hogy az egyes európai országok cégeink számlafizetési szokásai jelentősen eltérnek egymástól. 2013-ban európai átlagban csökkent a határidőben kifizetett számlák aránya. Míg jelenleg a számlák 38 százalékát fizetik ki határidőben, addig egy évvel korábban 1,1 százalékponttal magasabb volt ez a szám. A több mint 90 napos késések aránya azonban nőtt, és jelenleg 3,9 százalékon áll. Ezek az értékek hazánkban jobbak, mivel ránk az elmúlt időszakban javuló trend volt jellemző, és a 90 napnál nagyobb késések aránya is csupán 0,9 százalék.

A Bisnode D&B elemzéséből látszik, hogy határidőben leginkább a dán cégek fizetnek (87,9 százalékos értékkel), melyet Németország követ, ahol a számlák 75,3 százalékát időben fizetik. 2012-ről 2013-ra ugyan Németországban csökkent a határidőben fizetett számlák aránya, de még így is kiemelkedően jó eredményekkel büszkélkedhetnek a németek. A legrosszabb a helyzet Portugáliában, ahol a számlák csupán 16,5 százalékát fizetik időben; őket követi az Egyesült Királyság 28,7 százalékos értékével, majd Lengyelország 30,5 százalékkal. Magyarországon ugyanez az arány igen jó, 51,4 százalék, és jelentősen javult is 2012-ről 2013-ra.

Amikor a magyar adatokat vizsgáljuk – a magyar gyakorlat és a korábbi banki utalási határidők miatt – meg szoktuk nézni, hogyan alakul a maximum egy nap késéssel fizetett számlák aránya is. Ez az érték Magyarországon 2012-ben 57,3 százalék, míg 2013-ban 64,7 százalék volt. Sajnos a javulás oka sokszor nem a jobb fizetési fegyelem, hanem az, hogy a cégek szigorítanak a feltételeken, és csak akkor szállítják le az árut, ha a számlát kifizetik. Az európai országok közel felében nőtt, míg a másik felében csökkent az időben fizetések aránya 2012-ről 2013-ra. A legtöbbet egy év alatt Finnországban romlott (7,4 százalékpontot), valamint hazánkban javult  (7,9 százalékpontot) a fizetési fegyelem.

 

A mezőgazdaság és a szolgáltató szektor Magyarországon és Európában is azon iparágak között van, ahol jobban tartják a számlafizetési határidőket. Az építőipar fizetési fegyelme Európában a többi szektorhoz képest jó, míg hazánkban az egyik legrosszabb. Magyarországon a szolgáltató szektorban a számlák 57 százalékát fizetik határidőben, míg a gyártó cégek csupán számláik 45,4 százalékát.

Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb cégek Európa-szerte jobban megengedik magunknak, hogy ne fizessék ki határidődben számláikat, mint a kisebbek. Ezek okai között keresendő, hogy bennük jobban megbíznak, ezért szállítóik is később kezdik el a behajtási folyamatot, illetve erősebb az alkupozíciójuk is. Mivel egy nagy megrendelőt senki nem akar elveszíteni, ezért sokszor jobban megengedik a késve fizetést. Franciaországban például míg az 5 fő alatti mikrovállalkozások a számlák 40,5 százalékát időben fizetik, addig a 260 fő feletti nagy cégek  csupán a számlák 7,7 százalékát teljesítik határidőben. Magyarországon nem ennyire szélsőséges a helyzet. Hazánkban a legkisebb cégek a számlák 55 százalékát fizetik időben, míg a legnagyobbak 43,1 százalékát.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 8.

Az egészségügyi szektor növekedésére számít a DLA Piper

Az egészségügyi szektor döntéshozóinak 95 százaléka a bevételek növekedésére számít 2024-re vonatkozóan, ugyanakkor olyan, más ágazatokban domináns trendek, mint az ESG és az AI egyelőre nem szerepelnek a prioritási listák élén – derül ki a DLA Piper által publikált globális riportból. A DLA Piper Hungary szakértői jogi és pénzügyi szempontból azonosították az egészségipar fejlődésének mozgatórugóit, valamint aktuális kihívásait a Life Sciences Index 2024 felmérés alapján.

2024. július 8.

Sokkal nagyobb inflációt érzékelnek a fiatalok, mint amit a KSH mér

Továbbra is a ténylegesnél jóval magasabb inflációt érzékelnek a fiatalok a K&H ifjúsági index szerint. A második negyedévben átlagosan 18 százalékos drágulásról számoltak be, ami nem mutat jelentős változást az első negyedéves felmérésben szereplő 19 százalékos átlaghoz képest, ugyanakkor jóval meghaladja a hivatalos statisztikákban szereplő májusi 4 százalékos áremelkedést.