Magyar cégügyben döntött az Európai Bíróság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Amennyiben valamely uniós tagállam elismeri a társaságok számára az átalakulás lehetőségét, azt a más tagállamban létrehozott társaságok számára is biztosítania kell – mondta ki csütörtökön kihirdetett ítéletében az EU luxembourgi székhelyű bírósága, egy magyar vonatkozású ügyben.


Az olasz VALE COSTRUZIONI S.r.l. társaságot 2000-ben Rómában alapították és jegyezték be a cégjegyzékbe. A cég 2006-ban kérte törlését a cégjegyzékből, mivel székhelyét és tevékenységét Magyarországra kívánta áthelyezni, és meg kívánta szüntetni tevékenységét Olaszországban. Kérésének eleget tettek, és azzal a megjegyzéssel törölték az olasz cégjegyzékből, hogy „a társaság Magyarországra települt”. A törlést követően a VALE COSTRUZIONI ügyvezetője és még egy természetes személy létrehozta a VALE Építési Kft.-t. Ez utóbbi társaság jogi képviselője kérte a magyar cégbíróságnál a bejegyzést a cégjegyzékbe, a VALE COSTRUZIONI mint jogelőd feltüntetésével.

E kérelmet a cégbíróság elutasította azzal az indokkal, hogy egy Olaszországban létrehozott és bejegyzett társaság nem helyezheti át székhelyét Magyarországra, és nem jegyezhető a cégjegyzékbe Magyarországon valamely magyar társaság jogelődjeként.

A VALE Építési Kft. cégbejegyzési kérelme ügyében eljáró magyar bíróság azt a kérdést tette fel az uniós bíróságnak, hogy összeegyeztethető-e a letelepedési szabadság elvével az a magyar szabályozás, amely a magyar társaságok számára lehetővé teszi az átalakulást, a valamely másik tagállam joga alá tartozó társaság számára azonban megtiltja a magyar társasággá átalakulást.

Ítéletében az Európai Unió Bírósága megállapította: a szóban forgó magyar szabályozás eltérő bánásmódot jelent a társaságok között az átalakulás belföldi vagy nemzetközi jellege alapján. Ez az eltérő bánásmód a letelepedés szabadságának gyakorlását indokolatlanul korlátozza, hiszen visszatarthatja az őket megillető szabadság gyakorlásától azokat a társaságokat, amelyeknek a székhelye más tagállamban található.

A luxembourgi székhelyű testület leszögezte: az uniós joggal ellentétes, hogy valamely tagállam hatóságai nemzetközi átalakulás esetén megtagadják a származási tagállam társaságának az átalakult társaság jogelődjeként feltüntetését a cégjegyzékben, ha a belföldi átalakulások esetén feltüntetik a jogelőd társaságot.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.