Magyarország innovációs teljesítménye elmarad az EU átlagától
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az elmúlt évtizedekben felértékelődött a kutatás-fejlesztés és az innováció (K+F+I) jelentősége, mivel teljesítménye hatással van a gazdaság versenyképességére, a társadalmi-gazdasági fejlődésre – állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a pénteken közzétett elemzésében.
Az Állami Számvevőszék elemzésében értékelte a hazai kutatás-fejlesztési stratégiát, valamint azokat a módszereket, amelyek a K+F+I teljesítményt mérik.
Rámutattak: a kutatás-fejlesztési és innovációs programok eredményes végrehajtásának alapvető feltétele, hogy legyenek egyértelmű, átlátható, megfelelő indikátorok, a mérhető célokban tükröződjenek a társadalom elvárásai. Hangsúlyozták, hogy a kutatás-fejlesztés és az innováció nemzetstratégiai kérdés.
Magyarország megalkotta a 2013-2020 időszakra szóló Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiáját, azonban a megfogalmazott egyes célok mérhetőségére nem dolgozták ki a módszertant. A célkitűzések egzakt definiálása nem teljeskörű, illetve a megvalósítás eszközrendszerét sem határozták meg minden esetben – írják az elemzésben. Az ÁSZ elemzésében kitért arra, hogy az Európai Bizottság kidolgozta az Európai Innovációs Eredménytáblát(EIS) a tagállamok innovációs teljesítményének mérésére, viszont az eredménytábla egyes indikátorai nem az eredményességet, hanem a ráfordítás mértékét mérik.
A 2021-ben publikált EIS alapján az innovációs teljesítmény 2014-től átlagosan 12,5 százalékponttal nőtt az EU-ban. A növekedés különösen a széles sávú internet rendszerek elterjedése, a kockázatitőke-kiadások és a nemzetközi tudományos publikációkban való részvétel mutatók vonatkozásában tapasztalható erőteljes teljesítménynövekedésnek köszönhető. Az EU-n belül a 2014-től terjedő időszakban is folytatódott a konvergencia folyamata, általában a gyengébben teljesítő országok gyorsabban fejlődnek, mint a magasabb teljesítményt nyújtók.
A számvevőszék rámutatott arra is, hogy miközben Magyarország GDP-jének egyre nagyobb arányát fordítja K+F+I-re, az ország innovációs teljesítménye elmarad az EU átlagától, az EU Összevont Innovációs Indexe (Summary Innovation Index – SII) Magyarországot a feltörekvő innovátor országok csoportjába sorolja.
A visegrádi négyek országai közül Csehország innovációs teljesítménye a mérsékelt innovátorok csoportjába, a további országoké a feltörekvő innovátorok kategóriába tartozik. A 2021. évi EIS besorolás szerint Csehország az EU átlag 83,9 százalékát érte el, ezt követi Magyarország 67,9 százalékkal, majd Szlovákia a 63,1 százalékos összesített innovációs teljesítményével. Lengyelország 58,5 százalékot ért el. A V4 egymáshoz viszonyított sorrendje nem változott 2014 óta.
Az EIS szerint Magyarország 2014. bázis évhez viszonyított teljesítménye 2021 évre 5,9 százalékkal nőtt. Az ország erősségei az eredménytábla által felállított 12 dimenzió közül az értékesítési hatások, a digitalizáció, a kapcsolatok, valamint a finanszírozás és támogatás. Ezzel szemben a 27 EU tagállam átlagának 50 százalékát sem éri el a kkv szektor innovációs teljesítménye, valamint a humán erőforrás és a szellemi tulajdon dimenziók tekintetében. E területek fejlesztése további erőfeszítéseket igényel – áll az ÁSZ elemzésében.
(MTI)
