A K+F hatása az iparűzési adóra

A kutatás-fejlesztést pályázati támogatások mellett számos adónem vonatkozásában is támogatja az állam, ezzel is ösztönözve azt a tudományos, fejlesztő tevékenységet, ami a gazdasági szereplők fejlődését segíti.

A kutatás-fejlesztés kritikus pontja minden esetben ugyanaz, a projekt K+F megfelelése. Erre a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által kiadott minősítési rendszerrel való összevetés ad választ, és az támasztja alá egy későbbi ellenőrzéskor is a kedvezmény jogosságát. Emiatt minden kedvezmény igénybevétele során olyan dokumentáció szükséges, amely megnyugtatóan bemutatja a K+F megfelelőséget.

Társasági adó és SZJA szerint adózók iparűzési adója

A kutatás-fejlesztési tevékenység a Tao Szja és Ipa adó alapjából is levonható, minden esetben a társasági adó törvényben meghatározott szabályokat kell alkalmazni. Az iparűzési adó esetében azonban kiegészítő szabályok is vannak.

A kedvezmények vonatkozásában elszámolható minden közvetlen költség: bér, anyag, igénybe vett szolgáltatások, rezsi, stb. Amennyiben nem a teljes költség kapcsolódik a fejlesztéshez, arányosított elszámolás is lehetséges.

A költségeket csökkenteni kell az erre az összegre eső vissza nem térítendő támogatással, amelyet az adózó az adott projektre nyert el. Emellett a K+F alvállalkozó által benyújtott számla összege sem levonható – e tevékenység költségét az alvállalkozó jogosult kedvezményként érvényesíteni. Ez a kitétel akkor is érvényes, ha a társasági adóban adott lehetőség szerint az alvállalkozó átadja a kedvezmény lehetőségét a megrendelőnek.

Fontos és érthető szabály, hogy egyazon költség csak egyszer számolható el az iparűzési adó alapjának csökkentésére, ennek megfelelően például egy anyag költsége vagy az anyagköltségek, vagy a K+F költségek között szerepelhet csökkentő tételként. Ugyanígy előfordulhat dilemma abban, hogy az igénybe vett szolgáltatások, vagy a K+F költségek közt számoljunk el valamit.

A Helyi adó törvény lehetőséget biztosít minden önkormányzatnak arra is, hogy további kedvezményt adjon a területén működő, kutatás-fejlesztést végző vállalkozásoknak, hiszen kimondja, hogy az önkormányzat rendelete – valamennyi vállalkozóra azonos feltételekkel – határozhatja meg, hogy a vállalkozó az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége 10%-ának megfelelő összeggel csökkentheti az adóját.

Ez tehát egy keretrendelkezés, s ezen belül bármekkora kedvezményt adhat egy-egy település. Azoknak a vállalkozásoknak ezért, amelyeknél jelentős a K+F érdemes olyan településre telepíteniük tevékenységüket, vagy annak egy részét, ahol ez az ösztönző komolyabb. Természetesen amennyiben az adót a kapcsolóelvekre figyelemmel meg kell osztani több önkormányzat között, a kedvezményt is meg kell osztani, s csak azon a településen vehető igénybe, ahol arra az önkormányzat lehetőséget adott a rendeletében – ezt településenként, önkormányzatonként kell megvizsgálni.

Kiva adózók iparűzési adó kedvezménye

A Kiva szerint adózók a mostani bevallásban szerepeltethetik először a K+F tevékenységeikhez kapcsolódó kedvezményüket. A Kiva törvény visszautal a Szocho törvényben szabályozott kedvezményekre, amely szerint a K+F tevékenység bérköltsége csökkenti az adóalapot. Ez vonatkozik a Kivára is.

A Kiva szerint adózók iparűzési adójának a számításának azonban másként történik, mint a Tao, vagy az Szja szerint adózók vonatkozásában, s a kedvezmény is eltér a többi adózónál/adónemnél alkalmazandótól. A Kiva és Iparűzési adó alapja megegyezik, a Kiva alap csökkenésével az iparűzési adóalap is csökken, ám csak a bérköltséggel, más költséget, például anyag vagy rezsiköltséget levonni itt nem lehet.

A cikk szerzőji Badak Zsuzsanna innovációs szakértő és Badak Béla okl. könyvvizsgáló, adószakértő (Innoa Services Kft.), a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatói.


Kapcsolódó cikkek: