Magyarország olcsó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarország a negyedik legolcsóbb európai uniós ország volt tavaly az EU statisztikai hivatalának honlapján közölt adatok szerint. A legolcsóbbak nálunk voltak az alkoholos italok és a dohánytermékek a közösségen belül.


A fogyasztói árak uniós átlagát száz százaléknak alapul véve a legolcsóbb ország Bulgária volt 51 százalékkal. A második és a harmadik helyen 60 százalékkal Lengyelország és Románia állt, majd Magyarország következett 64 százalékkal. A legdrágább Dánia volt 142 százalékkal a fogyasztói árak szintje alapján.

A kategóriákat tekintve az élelmiszerek és nem alkoholos italok Bulgáriában voltak a legolcsóbbak 67 százalékkal a 100 százalékos átlaghoz képest. A második helyen Románia (68 százalék), a harmadik helyen Lengyelország található (69 százalékkal). A negyedik helyen Magyarország és Szlovákia volt egyaránt 83 százalékkal. A legdrágább hely a kategóriában is Dánia volt 136 százalékkal.

Az alkoholos italok és dohánytermékek tekintetében a legolcsóbb Magyarország volt tavaly az Eurostat adatai szerint 63 százalékkal, megelőzve Bulgáriát (64 százalék), Romániát (66 százalék) és Lengyelországot (73 százalék). A legdrágább a kategóriában Írország lett 163 százalékkal.

A ruházati termékek árát tekintve a legolcsóbb Bulgária volt 75 százalékkal. A dobogó második helyén Magyarország és Málta állt egyaránt 85 százalékkal, a negyedik Spanyolország volt 88 százalékkal. A legdrágább pedig Svédország 133 százalékkal.

Az elektromos fogyasztási cikkek ára a legalacsonyabb Lengyelországban volt 89 százalékkal a 27 ország 100 százalékos átlagához viszonyítva. majd Bulgáriában (92 százalék), illetve Írországban és Litvániában (egyaránt 93 százalék) következett. Magyarország ezen a termékcsoporton belül 101 százalékkal a középmezőnyben foglalt helyet. A legdrágább Málta volt 125 százalékkal.

Az éttermek és szállodák árát vizsgálva a legolcsóbb Bulgária volt 45 százalékkal, Románia a második 50 százalékkal, a harmadik legolcsóbb pedig Magyarország 52 százalékkal. A legtöbbet Dániában kellett fizetni, 154 százalékot az EU átlagához képest.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

A kisgyermekes szülők érdekében indított versenyfelügyeleti eljárást a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a szlovákiai EC Global SVK s.r.o. vállalkozással szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt; a GVH gyanúja szerint a cég a weboldalán reklámozott, jellemzően kisgyermekes szülőknek ajánlott termékek esetében megtéveszti a fogyasztókat az egészségre és gyógyhatásra vonatkozó állításokkal.

2024. június 21.

Sok céget érhet kellemetlen meglepetés, mert hamarosan lejár a NIS2 regisztráció határideje

Már csak pár napja maradt belépni a nyilvántartásba azoknak a hazai vállalatoknak, amelyekre kiterjed a NIS2, vagyis a felülvizsgált uniós kibervédelmi irányelv – hívja fel a figyelmet az EY. Résen kell lenniük a konszolidált beszámolót készítő társaságok tagvállalatainak is, hiszen elég cégcsoport szinten elérni a meghatározott minimum bevételt és létszámot, hogy rájuk is vonatkozzanak a kötelezettségek. Az óvatlan szervezetek számára a mulasztás súlyos bírsággal, sőt a vezető eltiltásával is járhat.  

2024. június 21.

Tagok védelme a létesítő okirat módosítása során

A Ptk. helyes értelmezése szerint akkor is valamennyi tag egyhangú határozatára van szükség a létesítő okirat módosításához, ha a módosítás valamennyi tag jogait azonos módon hátrányosan érintené, vagy valamennyi tag helyzetét azonos módon hátrányosabbá tenné. Az „egyes tagok” kifejezés alatt egy, több, de akár valamennyi tag is értendő – a Kúria eseti döntése.