Már meghaladja az 500 milliárd forintot a megkötött hitelszerződések értéke a Baross Hitelprogramban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Már meghaladja az 500 milliárd forintot a megkötött hitelszerződések értéke a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramban – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) csütörtökön.

Felidézték, hogy a háború és szankciók okozta negatív gazdasági hatások ellensúlyozása, a recesszió kivédése és az egészséges hitelezés megőrzése érdekében a kormány a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram megindításáról döntött.

Kiemelték, a hitelprogram a jelenlegi magas kamatkörnyezetben rendkívül kedvező, a futamidő végéig fix kamat mellett érhető el. Forint hitel esetén jellemzően legfeljebb 6 százalékos, euró hitel esetében pedig legfeljebb 3,5 százalékos szinten.A hitelprogramot bejelentése óta hatalmas érdeklődés övezi, az eredetileg meghatározott, 700 milliárdos keret gyakorlatilag egy hónap alatt kimerült. A kormány látva a vállalkozások beruházási igényét és hiteléhségét, szem előtt tartva a családok és a gazdaság védelmét, további 300 milliárd forint biztosításával 1000 milliárd forintra emelte a rendelkezésre bocsátható források összegét. Így forgóeszközhitelből végül 600 milliárd forint, beruházási hitelből 400 milliárd forint kerülhet ki a hazai gazdaságba – írták a közleményben.

Az EXIM Magyarország forgóeszköz és beruházási, valamint lízing konstrukciónak értékesítésében 21 hitelintézet és pénzügyi vállalkozás vesz részt. A hitelprogramra eddig összesen 2124 hitelkérelem érkezett az EXIM Magyarországhoz közvetlenül és partnerein keresztül. A már szerződött hitelállomány alapján megállapítható, hogy 722 vállalat együttesen közel 504 milliárd forint kedvezményes kamatozású hitelre szerződött le, amiből eddig 108 milliárd forint kifizetésére került sor – írták.

A legnagyobb érdeklődés a forgóeszközhitelt övezi, 480,4 milliárd forintnyi hitelre már a szerződéskötés is megvalósult, míg a beruházási hitelcél esetén (beleértve a lízing refinanszírozást is) összesen 23,4 milliárd forintnyi szerződéskötésre került sor.
A szerződött ügyfelek arányát vizsgálva az tapasztalható, hogy 75 százalékukat a mikro, kis- és középvállalkozások adják. Az átlagos hitelösszegek a szerződött ügyletek esetében a forgóeszközhitelnél 684,7 millió forintot, a beruházási hitelnél 491,3 millió forintot érnek el. A lízing ügyletek esetében a hitelösszeg átlagosan 35,6 millió forint volt.

A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram keretében leszerződött vállalatok több mint 82 százaléka a gazdaság három jól körülhatárolható szektorából érkezett: az ügyfelek 40,9 százaléka a feldolgozóiparban, 34,2 százalék a kereskedelem és a gépjárműjavítás területén, 7,1 százaléka pedig a mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat szektorban tevékenykedik – közölte a szaktárca.

A szerződött hitelállomány 32,1 százaléka Közép-Magyarországi régióhoz, 17,7 százaléka az észak-alföldi régióhoz, 13,4 százaléka a dél-alföldi régióhoz köthető. A Közép-Dunántúlhoz a szerződött hitelállomány 13,3 százaléka, Nyugat-Dunántúlhoz 9,9 százaléka, Dél-Dunántúlhoz 7,9 százaléka, míg Észak-Magyarországhoz 5,7 százaléka köthető – tájékoztatott a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 3.

Egyszerűsödhet az ESG szabályozás

Közzétették az ESG törvény újabb módosításának tervezetét, amely jelentős egyszerűsítéseket ígér a vállalkozások számára a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek teljesítésének területén. A változások – a módosító törvény elfogadása esetén – a kihirdetés után 30 nappal lépnének hatályba, míg a módosult bírságolási rendelkezések csak 2026-tól válnának alkalmazhatóvá. A javaslat által bevezetni kívánt legfőbb változtatásokról a DLA Piper Hungary készített összefoglalót.

2024. december 3.

Prohuman: egyszerre terjed majd az AI és az emberközpontúság a munkahelyeken

Az évtized végéig több mint 85 millió betöltetlen álláshely lesz világszerte, és ezt szinte minden cég megérzi majd. A legnagyobb kihívás tehát nem az, hogy a robotok elveszik az állásunkat, hanem hogy nincs elég elérhető és képzett munkatárs, hogy betöltse azokat – véli Dr. Tóth Ágnes, Prohuman Zrt. vezérigazgatója. Az ország vezető HR-szolgáltatójának első embere szerint az AI szerepe nőni fog, de ez pozitív hatással lesz a munka világára, sőt, gyorsíthatja a HR emberközpontúbbá válását. A legtöbb magyar vállalkozásnak továbbra is a megfelelő munkatársak megtalálása és megőrzése jelenti a legnagyobb kihívást, és bár a konjunktúra és dekonjunktúra hullámai átmenetileg növelhetik vagy csökkenthetik a munkaerő iránti keresletet, ez a kihívás várhatóan hosszú távon is velünk marad. És nem csak Magyarországon – a demográfiai változások miatt világszerte ez lesz a helyzet.