Maradhat még kedvezmény


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem az adóváltozás, hanem a gazdasági visszaesés veszi ki a nagy összeget a költségvetésből – derül ki az uniónak leadott konvergenciajelentésből. A pénzügyi tárca továbbra is kerüli a módosítások költségvetési hatásának elemzését.

A kedvezmények rendszeréről, ezen belül például az étkezési jegyekről és az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói befizetések kedvezményes adóztatásáról várható további egyeztetés – mondta el Oszkó Péter pénzügyminiszter a Gazdasági Egyeztető Fórum (GEF) keddi ülése után. Takács János, a fórum társelnöke kijelentette: nincs olyan elem az adócsomagban, amelyet egyáltalán nem tud elfogadni a GEF, de vannak olyan részei, amelyek további egyeztetést igényelnek. Hiányolták egyebek között az adócsomagból azokat az intézkedéseket, amelyek az adózók körét szélesítenék.

Azt ugyanakkor továbbra sem igazán tudni: a csomag maga – az idei és a jövő évi intézkedések egyenlegeként – öszszességében mérsékli a teljes elvonási szintet, vagy növeli azt. A pénzügyi tárca jelentései ugyanis erre vonatkozó adatokat nem igazán tartalmaznak: az Európai Uniónak épp kedden leadott jelentés például ugyanúgy kerüli a hatások elemzését, ahogyan minden más tájékoztató anyag.

A konvergenciajelentés mindenesetre azt tartalmazza: az elvonási szint összességében nem változik az idén a tavalyihoz képest, jövőre pedig mérséklődik. Ám a bevételek kiesését a pénzügyi kormányzat inkább a gazdaság visszaesésének tudja be, mint az adócsökkentésnek. Az adóváltoztatások hatása az EU-nak leadott jelentésből inkább semlegesnek látszik – vagyis nem húsz év legnagyobb adócsökkentéséről van szó, ez legfeljebb a most már hozzátett kiegészítéssel érvényes, miszerint az élőmunka-terheket tekintve. (Az ott adott könnyítést visszahozza a forgalmi adók emelése).

A tárca a jelentésben egyébként valamivel bizakodóbb hangot üt meg a jegybanknál. Az MNB május végi jelentése szerint a nemzetközi konjunktúrában csak 2010-ben kezdődhet némi élénkülés, míg a kabinet úgy látja, hogy 2009 második felében a nemzetközi gazdasági helyzet kedvezőbbé válhat, és a piacok regenerálódását követően lassú felívelés kezdődhet globális szinten. Így nem igazán meglepő, hogy az idei és a jövő évi – egybehangzóan 6,7 százalékra, illetve 0,9 százalékra – tett visszaesés után a kormányzat 2011-re már nagyobb növekedésre lát esélyt (3,6 százalékosat), mint a jegybank (3,4 százalék).

Az infláció alakulására teljesen mást jósol a kormány és a jegybank. Az idei, 4,5 százalékos fogyasztói árnövekedést az MNB szerint 4,3 százalékos követi 2010-ben, míg a kormány szerint 3,8 százalékos. Ezek után felcserélődnek a szerepek: a jegybank 2011-re 1,9 százalékos inflációt vár, a kabinet viszont pesszimistább, s 2,8 százalékosat. Nagy különbségek egyébként is a 2011-re vonatkozó előrejelzésekben mutatkoznak: a kormány a fellendülés évére jóval magasabb bruttókereset-növekedést jósol (5,2 százalékot, míg az MNB 4,5-öt), viszont a lakossági fogyasztás szerintük csak 2,5 százalékkal emelkedik majd ebben az évben, míg a jegybank szerint 2,9 százalékkal. A kormány optimistább a beruházások és az export fellendülésének tekintetében is – jóval egészségesebb makrogazdasági feltételrendszert feltételez 2011-re a jegybanknál. És – természetesen – kedvezőbb államháztartási hiánnyal is számol: szerintük a deficit a GDP 2,8 százalékát teszi majd ki addigra. A növekvő gazdaság mellett ugyanis – írják – automatikusan mérséklődik majd az elvonási szint, miközben a most meghozott intézkedések (például a gyes-gyed korlátozása, a közalkalmazotti keresetek befagyasztása, a támogatások visszafogása) addigra már éreztetik kiadáscsökkentő hatásukat.

A cikk teljes terjedelemben elolvasható a Népszabadság Online honlapján.

Forrás: Népszabadság Online


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Így működnek majd a távfelügyelt boltok

A közelmúltban jelentették be, hogy rövidesen Magyarországon is elindulnak az első úgynevezett „hibrid” boltok, melyek nappal a ma ismert formában, a megszokott nyitvatartási időn kívül pedig személyzet nélküli üzemmódban várják a vásárlókat. A lehetőség technikai feltételeiről, illetve a használatának módjáról a megoldást fejlesztő Laurel Kft. május 15-i retailkonferenciáján közöltek részleteket.

2024. május 17.

Mi lesz a nyaralásokkal 2024-ben?

Nagyjából két évvel a koronavírus-járvány okozta sokk után úgy tűnik, mostanra újra megjött a magyarok utazási kedve, sőt új dimenzióba lépett. Az Everguest megbízásából készített friss Tárki – kutatás szerint az idén a magyarok több mint harmada (34%) tervezi, hogy részt vesz hosszabb-rövidebb utazáson, az elmúlt évhez képest bővül az utazást tervezők aránya. Az idén a magyarok több mint háromnegyede tervezi, hogy időt tölt a Balatonnál, a fővárost is évről évre egyre többen választanák. A válaszadók többsége azonban aggodalommal tekint a folyamatosan emelkedő árakra, ami továbbra is komoly kihívást jelent a belföldi turizmus számára.

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.