Maradt az alapkamat, nem volt lépéskényszerben a jegybank


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,9 százalékos szintjén és a kamatfolyosón sem a monetáris tanács keddi, kamatdöntő ülésén.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a döntést értékelve közölte, hogy nem számítottak változtatásra. Felidézte: az inflációs alapmutató áprilisban lassult, elsősorban az üzemanyagárak zuhanása miatt. A jegybank által figyelt maginfláció és az adószűrt maginfláció magas szinten, 4 százalék körül van. Igaz, a következő hónapokban a gazdaság lassulása, a belső kereslet csökkenése miatt utóbbi maginflációs mutatóknál is lassulás várható, közelebb kerülhetnek az inflációs célhoz, ami az MNB számára kedvező folyamat – fejtette ki. Ráadásul a kötvényhozamok is lejjebb kerültek, ahogy a bankközi kamatok, valamint a forint árfolyama is jóval stabilabb, mint a másfél hónappal ezelőtti időszakban. „Összességében tehát, most nincs lépéskényszerben az MNB” – fogalmazott. A mostani kilátások szerint a bankközi kamatok (BUBOR) a következő időszakban várhatóan csökkenni fognak, a már említett gazdasági lassulás miatt, a jegybank pedig amúgy is abban érdekelt, hogy alacsony kamatokkal élénkítse a hitelezést, ezen belül a vállalati kölcsönök piacát – összegezte az elemző.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kifejtette: a koronavírus terjedése ellen hozott intézkedések negatív gazdasági hatásainak mérséklésére az MNB számos intézkedést hozott az elmúlt két hónap során, új intézkedéseket és eszközöket vezetett be. Mivel az infláció a következő hónapokban a 3 százalékos inflációs cél alatt maradhat, majd az év második felében csak kismértékben haladja meg azt, ezért nem lesz szükség szigorításra. Arra a következő két-három évben sem számítanak – írta. Ugyancsak rámutatott, hogy a meghirdetett eszközvásárlási programban az utóbbi hetekben igen alacsony mennyiséget vásárolt az MNB, annak köszönhetően, hogy az állampapír aukciókon bőséges maradt a likviditás, a hozamok pedig a jegybank szándékainak megfelelően csökkentek, így nem kellett ellőnie a puskaporát, azaz jelentős állampapír vásárlási potenciál maradt fent esetleges későbbi piaci zavarok esetére.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője is kiemelte: a pénzügyi piacok nyugodtabbá válása, a bár gyenge, de stabil forint, illetve a mérséklődő infláció nem hozták lépéskényszerbe a jegybankot, valamint az eddig meghozott döntések is a várakozásoknak megfelelően hatottak. A kiadott közleményből nem olvasható ki a következő kamatdöntésre vonatkozó iránymutatás, a további lépéseket a beérkező adatok és kilátások fényében hozza meg az MNB.


Kapcsolódó cikkek

2019. december 18.

Emelte a növekedési kötvényprogram keretét a jegybank

A növekedési kötvényprogram (NKP) keretét az eddigi 300 milliárd forintról 2020. január elsejével 450 milliárd forintra emelik – tájékoztatott a monetáris tanács kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján keddi kamatdöntő üléséről kiadott közleményében.