Nyárra elfogy a cégek pénzügyi tartaléka Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kkv-k 60 százaléka vezetett be megszorító intézkedéseket a K&H friss felmérése szerint.

A járvány olyan helyzet elé állította a hazai kis- és középvállalkozásokat, amellyel 2008-as gazdasági válság alatt nem találkoztak. A szektor komoly gondokkal küzd, ugyanis a vállalkozások közel felét súlyosan érintette a hirtelen leállás – derül ki a K&H áprilisi felméréséből. A cégek főként a belföldi kereslet elmaradását tapasztalták, emellett a cégen belüli munkafolyamataikat és munkakörülményeiket is drasztikusan át kellett alakítani. Több mint 60 százalékuk megszorító intézkedéseket vezetett be a károk mérséklésére, és a cégek harmada csupán egy-két hónapra elegendő pénzügyi tartalékkal rendelkezik.

„A járvány magyarországi gazdasági hatásait még nem lehet megjósolni, az azonban bizonyos, hogy a hazai mikro-, kis, és középvállalkozások vannak a legjobban kitéve a negatív következményeknek, ezért megkérdeztük ügyfeleinket, hogy hogyan érintette őket a jelenlegi helyzet” – mondta el Kökény Roland, a K&H kkv szegmens marketing vezetője.

A magyar kkv-k felét mérsékelten, 44 százalékukat azonban nagymértékben érintette a koronavírus – derült ki a K&H ügyfelei körében április közepén folytatott felmérésből. A kár mértékét tekintve jelentős eltérés mutatkozik az egyes ágazatok között. A járvány egyik legnagyobb vesztese egyértelműen a turizmus: a szektor képviselőinek 85 százaléka számolt be arról, hogy visszafordíthatatlan vagy súlyos veszteség érte a hirtelen leállás következtében. Emellett az egyéb kereskedelem (53 százalék) és az élelmiszer-kereskedelem (48 százalék) érintett leginkább, a legkevésbé pedig a mezőgazdaságban (28 százalék) tapasztaltak komoly gondokat.

Mi történik a kkv-kkal?

A válaszadók közel fele (47 százalék) a belföldi kereslet csökkenéséről számolt be, amely az elmaradó ügyfelek, megrendelések következtében alakult ki. A bevételek kiesése mellett a munkafolyamatok, munkarend megváltozása (27 százalék) is nehezíti a cégek életét, illetve 16 százalékuk teljes leállásra kényszerült.

A járvány következtében kialakult helyzet gyors és drasztikus lépésekre kényszerítette a hazai kkv szektort, amit az is mutat, hogy közel kétharmaduknak (62 százalék) szüksége volt arra, hogy valamilyen megszorító intézkedést vezessen be. A felmérésben részt vevő cégek 33 százaléka csökkentette a költségeket a szolgáltatások, havi kiadások lemondásával, minden negyedik cég (26 százalék) mérsékelte a dolgozók munkaidejét, 14 százalékuk pedig kevesebb aktív dolgozóval működik.

Pénzügyi megoldás a nehéz helyzetben

Egyre kevesebb azon cégek aránya, akik a bevételkiesés következtében hozott megszorító intézkedések nélkül tudják folytatni tevékenységüket. Működésüket az is nehezíti, hogy kevés pénzügyi tartalékkal rendelkeznek, ugyanis 32 százaléknak egy-két hónapnyi tartaléka van, és csupán 14 százalék tud egy féléves időszakot átvészelni. A jelenlegi helyzetben azonban számos kormányzati intézkedés segít most, a vállalkozások fele pedig legalább egy ilyen intézkedésben érintettnek érzi magát, ebből 12 százalék említette a vállalati hiteltörlesztési moratóriumot.

A felmérést a K&H Bank végezte saját mikro kkv ügyfelei körében; az online kérdőívet 2247 válaszadó töltötte ki 2020. április 17-20-a között.


Kapcsolódó cikkek

2023. május 31.

Jóval az infláció alatt emelkedett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások díja

Az idei első negyedévben 9 százalékkal emelkedett a normál használatú személyautók átlagos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) éves állománydíja az egy évvel korábbival összevetve, a biztosítói kárráfordítások eközben 12 százalékkal nőttek 2022 tavaszához képest, ami változatlanul elmarad az inflációtól, illetve a szervíz- és alkatrészköltségek drágulásától – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán friss kgfb-indexe alapján.

2023. május 31.

Cégsikerek: Újra nyereséggel zárt a Budapest Airport, rekordév a Garantiqa mögött

Két év rekordveszteség után tavaly a Budapest Airport 277,7 millió euró nettó árbevétel mellett 76,6 millió euró nyereséggel zárta az évet, így a COVID időszaka alatt felgyűlt 198 millió eurós veszteség 121 millió euróra csökkent. A részvényesek számára osztalék-kifizetés nem történik – jelentette be szerdán közleményében a repülőtér üzemeltető társaság. Harminc éves történetének legsikeresebb évét zárta a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 2022-ben, 570 milliárd forint értékben vállalt új garanciát döntő részben mikro-, kis-, és középvállalati hitelek mögé; a kezességvállalási portfólió 28 százalékkal 2473 milliárd forintra emelkedett, ezzel a társaság már 3065 milliárd forint hitel felvételéhez segítette hozzá a magyar kkv szektort – közölte a társaság szerdán.