Matolcsy György számba vette az elmaradt eredményeket


A miniszterelnök és a kormány a gazdaságpolitika intézményeinek munkamegosztásáról nem a legjobb döntést hozta – írja publicisztikájában a jegybankelnök.

Magyarország elérhette volna az 1936-os, az európai átlaghoz viszonyított fejlettségi csúcsát a 2010 utáni gazdaságpolitikával – írta Matolcsy György a magyarnemzet.hu-n hétfőn megjelent írásában, amelyben a jegybankelnök saját bevallása szerint az elmaradt eredményeket összegezte és számszerűsítette.

A jegybankelnök a honlapon megjelent előző írásában számolt be arról, hogy a Trianon utáni Magyarország 1936-ban volt a legközelebb Nyugat-Európa fejlettségéhez, illetve a mai uniós országok átlagos fejlettségéhez; akkor az “uniós” átlag közel 83 százalékát érte el szemben a 2019. év végi 73 százalékkal.

A miniszterelnök és a kormány a gazdaságpolitika intézményeinek munkamegosztásáról nem a legjobb döntést hozta, “inkább a könnyebb ellenállást választották” – erősítette meg kiindulópontként korábbi állítását Matolcsy György hétfői cikkében. Könnyebb volt például kipróbálni egy bevált pénzügyminisztert gazdaságpolitikai szerepben, mint bizalmat szavazni az NGM-csapat egyik tagjának, hogy folytassa a csúcsminiszteri működést – tette hozzá. A gazdaságpolitikai centrum és a költségvetési érdek összecsúszott, amiből mindig a rövid távú érdek kerül ki győztesen – így fogalmazott utalva arra, hogy a pénzügyi tárca és a jegybank között minden vita szakmai természetű.

Matolcsy György szerint egy fenntartható felzárkózási mandátummal rendelkező gazdaságpolitikai centrum jobb eredményt ért volna el, mint ami végül született például az uniós fejlesztési pénzek felhasználásában. Az első Széchenyi-tervben egy forint állami pénz három forintnyi beruházást mozgatott meg, a 2010-2019 közötti uniós programoknál 1:1 körüli az arány – érvelt. Az elköltött uniós pénzeknek szerinte legalább kétszeres szorzóval kellett volna működniük, ami elmondása alapján 15-20 ezermilliárd forint többletforrást, beruházást, 5-7 ezermilliárd forint költségvetési többletbevételt eredményezhetett volna.

2016 után évente átlagosan 30-40 ezer új otthont lehetett volna építeni, ami a ténylegesen megépült átlagosan 20 ezer otthonhoz képest 2020 végéig összesen 60 ezer lakás különbözetet jelent – mutatott rá a jegybankelnök. Ez szerinte évente átlagosan 0,5 százalékkal nagyobb GDP-növekedést és 200 milliárd forint többlet költségvetési bevételt hozott volna, miközben az időszak végére a gazdasági fejlettséget akár két százalékponttal emelte volna.

Évi egy-két százalék többlet GDP-hatást lehetett volna elérni azzal, ha elkészül a 3., 4. és 5. Széll Kálmán-terv, és valójában egy teljes versenyképességi fordulat indult volna el vagy ment volna végbe 2019 végéig – állította írásában az MNB vezetője. Azt is hozzátette, hogy a versenyképességi reformok egyes döntő területei a felgyorsult digitális átmenetet szolgálták volna. “A sikeres digitális átállást végrehajtó gazdaságok példája alapján évi több mint egyszázalékos többlet GDP-t valószínűsíthetünk erről a területről a létrejött GDP-hez képest” – tette hozzá.

Matolcsy György felhívta a figyelmet arra is, hogy az állami beruházások területén növelni kellett volna a hatékonyságot. Különösen a 2020-2022 közötti válság és az abból való kilábalás idején kaphatott volna meghatározó szerepet ez a hatékonysági többlet – jegyezte meg.

A gazdaságpolitikai centrum és a pénzügyi tárca szétválasztása a makrogazdasági mutatók jelentős javulását eredményezte volna – hangsúlyozta a jegybankelnök. Ha megmarad a gazdaságpolitikai centrum, az a mindennapi életben is érezhető változásokhoz vezetett volna, ami a nagyobb reálkeresetben, a magasabb reáljövedelemben, a kis- és közepes vállalkozások bővülő exportbevételében, a kevesebb fiatal munkanélküliben és a még több felzárkózó régióban jelent volna meg – magyarázta.

A fentiek eredményeképpen az államadósság-ráta legkisebb értéke 55 százalék körül alakult volna, a devizában fennálló államadósság szintje 0-5 százalék körüli szintre süllyedt volna, a termelékenységi többlet 10-15 százalékos lenne, az erre épülő bértöbblet pedig 15-20 százalékos lehetett volna – összegezte Matolcsy György a cikkében.

A jegybankelnök azzal zárta sorait a magyarnemzet.hu-n, hogy ma is több változat létezik a 2030-ig tartó gazdasági fejlődésre. “A mi jövőnkből is egyszer múlt lesz, és kizárólag rajtunk áll, hogy melyik változat győz. Tanuljunk a múlt hibáiból, hogy mindannyian győztesek legyünk” – így fogalmazott.

(MTI)



Kapcsolódó cikkek

2021. december 6.

10-20 százalékos áremelés jöhet az építőanyagoknál

Az építőanyaggyártók költségeit hónapok óta növeli az energia és a fuvarozás drágulása, ráadásul az alap- és nyersanyagpiaci árak az első fél évben tapasztalt magas szinten stabilizálódtak, így a gyártók több terméküknél (épületgépészeti termékek, szálas hőszigetelő anyagok) 10-20 százalékos áremelésre kényszerülnek 2022-ben.