MBH Bank: Az év második felében pöröghet fel a növekedés

A magyar gazdaság kilátásai stabilak, így a fogyasztás, az ipari termelés, a kereskedelem és a vendéglátás második félévtől várható fellendülésének köszönhetően, az év átlagábaneléri a 2,7 százalékot a GDP növekedése, míg jövőre 3,7 százalékos bővülésre lehet számítani – vetítették előre az MBH Bank elemzői a legfrissebb makrogazdasági előrejelzéseket bemutató sajtóeseményen. Az elemzőkidén továbbra is 4,1 százalékos éves átlagos inflációval számolnak, míg 2025-re 3,4 százalékos fogyasztóiár-növekedést prognosztizálnak. A reálbérek 2023 szeptembere óta növekedést mutatnak, ami a következő hónapokban egyre inkább megjelenhet a fogyasztásban is, ezzel lökést adva a gazdasági növekedésnek. Az elemzők szerint a forint az év végére a 382,5-es szintig erősödhet, míg az év átlagában 385,6 lehet az euróval szemben

Hosszú távon stabil gazdasági bővülésre számítanak az elemzők

Az MBH Bank elemzői2,7 százalékos gazdasági növekedést prognosztizálnak a 2024-es évre, módosítva a korábbi 3,5 százalékos előrejelzésüket, míg a 2025-ös évre várt növekedés mértékét 3,7 százalékban határozták meg.Az előzetes várakozásokkal ellentétben a külső kereslet bővülése lassabb ütemben indult el, valamint a lakossági fogyasztás sem érte el a várt mértéket. Ennek ellenére a hosszú távú kilátásokváltozatlanok, csupán eltolódtak körülbelül hat hónappal, így a hazai gazdaság pályája továbbra is pozitív.

Az év második felében előreláthatóan megindulhat a fellendülés, amelynek hajtóereje elsősorban a fogyasztás lesz a felhasználási oldalon, míg termelési oldalon az ipar, a kereskedelem és a vendéglátószektor játszanak majd meghatározó szerepet. Az elemzők előző negyedéves előrejelzéséhez képest jelentős változás, hogy az ipar fellendülése várhatóan kisebb mértékű lehet. Ennek oka elsősorban Magyarország exportpiacainak gyengélkedése, melynek következtében a nettó export gazdasági növekedéshez való hozzájárulása is visszafogottabb lehet. Eközben a kormányzati beruházások mértéke is csökkenhet, amely így alacsonyabb szinten tartja a beruházásokat.

A jegybanki célsávbacsökkent az infláció

Az elemzők továbbra is fenntartják a 2024-es évre megfogalmazottinflációs várakozásukat, amelynek mértéke 4,1 százalék, míg a következő évi 3,1 százalékos helyett, 3,4 százalékos átlagos inflációt várnak.A hitelintézet elemzői szerint az idei év első hónapjaiban még folytatódott, de érdemben lassult a dezinfláció, azonban a következő hónapokban már magasabb értékekkel kell számolni.„Míg az élelmiszerek árszínvonala esetében látható folyamatok a dezinflációt támogatják, ezzel szemben a jelenlegiforintárfolyam felfelé mutató inflációs kockázatot hordoz, feltéve, hogy nem következik be pozitív korrekció. Emellett a szolgáltatási szegmensben a visszatekintő árazási gyakorlat miatt továbbra is magas árindexet látunk, ami csak lassan csökkenhet. Az eddigieken túl, az infláció szintjére vonatkozóan további kockázatot jelenthet a közel-keleti konfliktus olajárakra gyakorolt hatása is” – emelte ki Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum vezetője.

Továbbra is a teljes foglalkoztatottság közelében a munkaerőpiac

„A munkaerőpiac feszességea közelmúltban kissé enyhült, ugyanakkora gazdaság a következő időszakban is a teljes foglalkoztatottság közelében maradhat” – véli Árokszállási Zoltán.A munkanélküliségi ráta 2020 nyara óta nem látott magas szinteket ért el, azonban az MBH Bank elemzői nem számolnak azzal, hogya gazdaság várható élénkülése mellett,tartósan 4,5 százalék feletti szintenmaradna. A 2024-re vonatkozó munkanélküliségi előrejelzés szintjét 0,3 százalékponttal emelték az elemzők, így ez 4,2 százalékra emelkedett, míg a 2025-ös előrejelzést 0,2 százalékponttal magasabbra, 3,7 százalékra módosították. A reálbérek2023 szeptembere óta ismét tapasztalható növekedést mutatnak, amely azonbanegyelőre csak kis mértékben tükröződik a fogyasztásban, a következő hónapokban ugyanakkor fokozatosan javulhat a kereslet.

Egy ideig még folytatódhat a kamatcsökkentés

Az MNB az év eddigi hónapjaiban folytatta a kamatcsökkentéseket,melynek eredményeként az alapkamat a 2023 év végi 10,75 százalékról április végéig 7,75 százalékra csökkent. „A februárban végrehajtott 100 bázispontos egyszeri kamatvágásnak a dezinfláció mellett teret engedett a kockázati megítélés kedvezőbb alakulása, de ezt követően a kamatcsökkentési ciklus márciusban visszatért a korábbi 75 bázispontos ütemhez, áprilisban pedig 50 bázispontosra lassult, részben a romló kockázati megítélés következtében” – mondta Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzője.

Az elemző továbbá kiemelte:„A jelenlegi lassabb ütemű kamatcsökkentés egy ideig még folytatódhat, de az év második felében már csak minimális enyhítésvárható az MNB részéről.”Júniusra a jelenlegi ütem mellett elérhető az MNB által korábban kommunikált 6,5-7 százalékos kamatsáv, ezt követően azonban már csak kisebb lépések várhatóak, melyekkel év végéig 6,25 százalékig csökkenhet az alapkamat.A következő hónapokban az infláció éves mértéke ismét fokozatosan emelkedhet, emellett az EU-val kapcsolatos politikai súrlódások, a forint árfolyamának gyengülése, a geopolitikai feszültségek és a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága is óvatos és körültekintő monetáris politikát indokolnak.

A korábban vártnál gyengébb forintra számíthatunk

Az MBH Bank elemzői módosítottáka forint árfolyamra vonatkozó korábbi prognózisukat,mivelannak kiadásakor arra lehetett számítani, hogy az export növekedése túlszárnyalja az importét az idei év során, azonban a gyenge külső konjunktúra hatására vélhetően alacsonyabb mértékű lesz az export bővülése, mint a fogyasztás fellendülése okozta importnövekedés. Emellett kockázatok merültek fel az uniós források feloldásával kapcsolatban is, melyre a piacok forint eladással reagáltak. Az elemzők úgy vélik, hogy az év végére a forint az előzőleg várt 372,5 helyett, csupán 382,5-es szintig erősödhet, míg az év átlagában 385,6 lehet az euróval szemben.

A bejelentett intézkedések mellett elérhető lehet az idei költségvetési hiánycél

A kormány a közelmúltban megemelte hiánycélját, amely a GDP arányában a korábbi 2,9 százalékról 4,5 százalékra nőtt. A hiánycél tartása érdekében, a közelmúltbanberuházások elhalasztásáról született döntés, összesen 675 milliárd forint értékben, amely meghaladja az idei évre várható GDP 0,8 százalékát. Az elemzőka jelenlegi 2024-es gazdasági növekedési előrejelzés mellett – amennyiben a jelzett halasztás teljes mértékben megvalósul és az elhalasztott beruházások csak a következő évi költségvetést terhelik eredményesség szempontjából–, elérhetőnek tartják a kormány új költségvetési hiánycélját 2024-re.