Még tart az építési, felújítási láz a piacon


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egyelőre nem érzékelhető a lakásépítési, felújítási láz vége a magyar piacon – derül ki az AREZZO design Kft. felméréséből.

Jelinek-Várhegyi Kata, a cég marketing vezetője a piac kettősségére hívta fel a figyelmet. A kedvezőtlen piaci hatások közé sorolta, hogy idén az első negyedévben 20,3 százalékra ugrott az építőipar termelőiár-indexe és az infláció miatt emelkedik a kamatszint, de úgy vélte, van még esély arra, hogy ezek a kilengések tompuljanak.

Ezzel szemben áll ugyanakkor, hogy a kiadott építési engedélyek száma 2021-ben 33 százalékkal meghaladta a megelőző évit, és ennek alapján idén 45 százalékkal több lakás épülhet, mint tavaly – tette hozzá.

A múlt ősszel indult NHP Zöld Otthon Program keretében áprilisig 135 milliárd forintnyi kölcsönszerződést kötöttek az építkezők, a program 200 milliárd forintos keretét pedig áprilisban további 100 milliárd forinttal emelte meg a Magyar Nemzeti Bank. Ezzel párhuzamosan, az otthonfelújítási programban nem egészen másfél év alatt 261 milliárd forint támogatást utalt ki a Magyar Államkincstár (MÁK), amelyhez 150 ezer kérelem érkezett május végéig, és még ma is hetente 3000 újat adnak be az ügyfelek.

A felmérésben a változó fogyasztói szokásokról belsőépítészeket és lakberendezőket kérdeztek, akik szerint például jelentősen átalakul a következő években a fürdőszobák kialakítása. A fürdők vagy egyre nagyobbak lesznek, vagy lényegében minden hálószobához terveznek egy önálló fürdőt. A szakértők 36 százaléka úgy vélekedik, hogy a háztartási funkciók (mosás, szárítás, takarítószerek tárolása) kikerülnek a fürdőszobából, így az inkább a lakás integráns részévé válik, miközben a mosókonyha kifejezés is új értelmet nyer.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Magyarországnak bőven van teendője a régiós “hosszútávfutásban”

A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül az egyik fontos mutató, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP – alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest. Az uniós átlag háromnegyedénél jár most Magyarország, míg Csehország 91, Lengyelország 80, Románia 78 százalékos arányt tud felmutatni, miközben Szlovákia viszont csak 73 százalékot. Ahhoz, hogy a magyar felzárkózás ütemesebb legyen, a képzett, minőségi munkaerő irányába kell elmozdulni.

2024. április 19.

Az MNB 28 millió forintra bírságolta az UniCredit Bankot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságok miatt; a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését – közölte a jegybank pénteken.

2024. április 19.

Rosszul meghatározott árral sokat lehet bukni az ingatlaneladáson

Minél hosszabb ideig van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb az esély, hogy csak komoly árengedménnyel lehet értékesíteni, mutatott rá az Otthon Centrum elemzése, amely az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggését vizsgálta.