Megtorpant a javuló trend a késedelmes fizetéseknél


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vállalkozások 64 százalékának legalább egy üzleti partnere késedelmesen fizetett 2021 első fél évében, ami csökkenés az egy évvel korábbi 65 százalékhoz és a másfél évvel korábbi 68 százalékhoz képest, ugyanakkor 2 százalékpontos emelkedés a fél évvel korábbihoz viszonyítva – derül ki a GVI elemzéséből.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) legújabb elemzése szerint az előző időszakhoz képest ugyanakkor tovább csökkent azon cégek aránya, amelyeknek üzleti partnereik több mint fele fizetett késedelmesen. Tavaly júliusban a cégek 9 százaléka, 2021 januárjában a 8 százaléka, 2021 júliusában pedig a válaszadók 6 százaléka számolt be erről.

26 százalék maga is tartozik

Míg a 20-49 fős és az 50-99 fős cégek 8-9 százaléka tapasztalta, hogy a partnerei több mint fele késedelmesen fizetett, addig ugyanez az arány a 100-249 fő közötti vállalkozások esetében 3 százalék, a 250 fő feletti nagyvállalatoknál pedig mindösszesen 1 százalék volt – állapította meg a GVI. Megemlítték, hogy ugyanakkor mindegyik létszámkategóriában 35-37 százalékot ért el azon cégek aránya, amelyek egyáltalán nem voltak érintettek a késedelmes fizetésben.

késedelmes

A felmérésben részt vevő válaszadók 26 százaléka maga is tartozott a beszállítóinak az első fél évben.

A késedelmesen fizető üzleti partnerek problémája legnagyobb arányban a tisztán hazai tulajdonban álló (69 százalék) és a kereskedelmi (69 százalék) cégek körében jelent meg – ismertették.

A feldolgozóiparban a legnagyobb a lánctartozás

A felmérés szerint a lánctartozást tapasztaló cégek aránya a 100-249 fő közötti vállalkozások esetében volt a legalacsonyabb (10 százalék), míg a többi létszámkategóriában ez az arány 14-16 százalék között alakult. A tisztán hazai tulajdonban lévő cégek 15 százaléka, a külföldi (rész)tulajdonban lévő vállalatoknak pedig 11 százaléka számolt be arról, hogy az adatfelvétel időpontját megelőző évben előfordult, hogy lánctartozás miatt nem tudtak idejében fizetni. Ágazatonként vizsgálva a feldolgozóipari cégek körében volt a legmagasabb az arányuk (16 százalék), miközben az építőipari vállalkozásoknak már csupán a 12 százaléka számolt be lánctartozásról a fél évvel ezelőtti 23 százalék után.

Az elemzés a GVI idén júliusi negyedéves konjunktúrafelvételének adatain alapul, amelynek részeként 350, legalább 20 főt foglalkoztató hazai vállalkozást kérdeztek meg a késedelmes fizetéssel és a lánctartozással kapcsolatban.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

Díjkorrekciók és új díjcsomagok a mobilszolgáltatások piacán

Az idei év igen jelentős átrendeződést hozott a mobilszolgáltatások piacán. Az év eleji kisebb-nagyobb mértékű roamingadatkeret-emeléseket követően március elejétől mindegyik jelentős mobilszolgáltató inflációkövető díjkorrekciót vezetett be, majd alig egy-másfél hónapon belül sorra mindhárom szolgáltató teljesen megújította az előfizetéses mobiltelefon-díjcsomagjainak kínálatát, és többségében rövidesen lezárta vagy már bejelentette, hogy lezárja a korábban előfizethető, díjkorrekcióval megemelt havi díjú tarifacsomagjait.

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)