Milliárdok jelzálogban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Halmozzák a kölcsöntartozásokat a vállalkozások

Kölcsönt kölcsönre halmoznak a cégek: máig mintegy 25 milliárd forint ingóságot, illetve vagyont terhelő jelzáloggal biztosított követelés szerepel a Magyar Országos Közjegyzői Kamara zálogjogi nyilvántartásában. Ez mintegy százezer kölcsönszerződést, öszszesen több mint 80 milliárd forint ügyleti értéket takar – tájékoztatta a Világgazdaságot Tóth Ádám, a kamara elnöke. Elmondta: az ingó dolgokat terhelő zálogjog és a zálogszerződések legfontosabb adatait tartalmazó közhiteles országos jegyzék 1997. májusi életre hívása óta évente általában tízezer ügylet köttetett, és a biztosított követelések értéke dinamikusan emelkedett. Az indulás évében kis híján 600 millió forint biztosított követelést regisztráltak. Az ezredfordulót követően, a 2003–2004 óta tartó folyamatos gazdasági hanyatlást az is jelzi, hogy 2004-ben 6, két év múlva 13, tavaly már 21 milliárd forintról szóltak a bejegyzések.

Az ingó jelzálogjogot – a hitelfelvételeket megkönnyítendő – az üzleti élet fellendítésére vezették be. Ma a gazdasági forgalom mindennapos intézménye. A rászoruló ingóságaira, vagyonára vagy annak egy részére igényelhet kölcsönt anélkül, hogy azt zálogként át kellene adnia a hitelezőnek. Az ingójelzálog-szerződést sokszor keretbiztosítéki formában kötik meg. Az utóbbi általában régebbi üzleti kapcsolatot, nagyobb partneri bizalmat feltételez: nincs mindig lejárati időpontja, az adós a megszabott hitelkeretből szüksége szerint vehet fel összegeket.

A kamara elnökének az a tapasztalata, hogy a befektetők bíznak a rendszerben. A mintegy százezer zálogjogosult túlnyomó többsége jogi személy, 90 százalékuk bank, de akad köztük több mint hétszáz magánszemély is. A zálogkötelezettek gazdálkodó szervezetek, amelyek rendszerint termelőeszközöket, raktár- és árukészleteket adnak biztosítékul, sokszor a hitelből beszerzett terméket zálogosítják el. Az adós magánszemélyek főleg a lakberendezési tárgyakat terhelik jelzálogjoggal.
A hitelek pénzneme kezdetben elsősorban a forint volt, de gyorsan felzárkózott mellé az euró, illetve a dollár, valamint a svájci frank.

A nyilvántartásból kiderül, a legtöbb tranzakciót Budapesten bonyolítják le. A Dunántúl északi területein többen, Pécs környékén kevesebben élnek e hitellehetőséggel. Az érdeklődő kétezer forintért kaphat információt vagy igazolást is a nyilvántartásból. Az adatbázis a tervek szerint két év múlva teljesen nyilvános, az interneten bárki számára hozzáférhető lesz.
Tóth Ádám elmondta: a leendő Ptk. szerint megújul a regisztráció, amelynek költségeit a kamara állja. Már kora nyáron megkezdődtek egy a gépjárműhitel megkönnyítését szolgáló konstrukció törvényi előkészületei, amelyet a Magyar Lízingszövetség tagjai és a közjegyzők is támogatnak, ám a munka lassan megy, így kétséges a tervezett januári hatálybalépés.

KK

Forrás: Világgazdaság

---