Milliárdokkal segítik a kkv-kat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kis- és középvállalkozásokat finanszírozó pénzintézetek uniós csúcsértekezletét tartották Budapesten. Európaszerte 117 ezer kkv-t támogattak a tagintézetek, közel 20 milliárd euró értékben tavaly. Tíz éves működése során eredményesen járult hozzá az európai és a határokon átnyúló együttműködés elősegítéséhez, kiemelten a kkv-k finanszírozási helyzetének javításához. Magyarországot a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. képviseli a hálózatban.

Az EU 12 tagállamában működő, 13 pénzintézetet – köztük a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-t (MFB) – tömörítő Európai Kis- és Középvállalatokat Finanszírozó Pénzintézetek Hálózata (NEFI) budapesti felsővezetői csúcstalálkozóján két új tagpénzintézetet vettek fel soraikba. Így taggá vált a bolgár (Bulgarian Development Bank) és szlovén (SID-Slovene Export and Development Bank Inc.) fejlesztési bank.

A tanácskozás munkáját összegezve Erős János, az MFB vezérigazgatója kiemelte: a jövőben erősíteni kívánják a NEFI szakmai kérdésekben kialakított közös álláspontjának aktív és hatékony képviseletét az EU intézményeknél. Még erőteljesebben részt vesznek az uniós támogatási politika és programok kialakításában, kiemelten a kkv-k számára elérhető pénzügyi termékek, szolgáltatások kidolgozásában és megvalósításában. Ez közös európai ügy, ami Magyarországon különösen fontos – hangsúlyozta.

Jelenleg is több EU-s projektben érdekelt a hálózat közvetlenül, közte a JEREMIE programban, amely mikrohitelek, hitelgarancia és kockázatitőke finanszírozás formájában, pénzügyi közvetítők közreműködésével valósítja meg a visszafizetendő fejlesztési források allokálását a kis- és középvállalkozások számára. (Magyarországon ezt az MFB Bankcsoporthoz tartozó MAG Zrt. látja el.) A NEFI emellett kapcsolódik az Európai Bizottság által elindított, az európai vállalkozások versenyképességének javítását szolgáló CIP programhoz is, amely az innováció elősegítését, a jobb finanszírozási környezet megteremtését és a régiók üzleti támogatásának elősegítését tűzte célul. A 2008-2010 közötti időszakban több szakmai workshop keretében tervezi megvitatni ennek a programnak az eredményeit, tapasztalatait, de napirendre tűzi a kkv-k támogatott adósságfinanszírozásának, valamint az innováció és technológia fejlesztés finanszírozásának témáit is.

A NEFI céljai

A hálózat legfőbb célja, hogy a tagintézmények széles körű pénzügyi szolgáltatások nyújtásával és szakértelmük felkínálásával segítsék a kis- és közepes vállalkozásokat a különféle pénzügyi forrásokhoz való könnyebb hozzáférésben. Ennek során együttműködnek az adott ország bankrendszerének többi szereplőivel, kiegészítik azok szolgáltatásait, társfinanszírozóként, kockázatmegosztás és tanácsadás útján törekednek a kkv-finanszírozás hiányosságainak kiküszöbölésére, az úgynevezett „best practice”, legjobb gyakorlat alkalmazásának elterjesztésére az egyes országokban és az EU egészében.
A NEFI a tagintézmények közötti kapcsolatok elmélyítésére törekszik, megosztva a kkv-finanszírozás terén szerzett gyakorlati tapasztalatokat. Emellett együttműködik az EU Bizottságával, valamint az európai pénzügyi intézményekkel – Európai Beruházási Bank (EIB), Európai Beruházási Alap (EIF) –, tanácsadással segíti az európai támogatási programok kialakítását és megvalósítását, és támogatja a kkv-k ezen programokban való részvételét.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.