Tényleg csődbe mehetünk, mint Izland?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Menekült szerdán a tőke hazánkból, miután azt híresztelik, hogy a pénzügyi válság Izland után Magyarországot küldheti padlóra. A befektetőket a félelem mozgatja, de a számok azt mutatják: gazdaságunk még csak nem is hajaz Izlandéra.

Négyéves túlfűtött – magas inflációval és eladósodással együtt járó – növekedésnek vetett radikálisan véget az izlandi bankszektor múlt heti összeomlása.

A bankok mindent magukkal rántottak

A keddig rendkívül magas, 15,5 százalékos alapkamat mellett a kereskedelmi bankok is egyre vonzóbb, zömében devizaalapú hitelekkel vonzották a tőkét a 320 ezres szigetországba, egészen a múlt hétig. Akkor ugyanis a pénzügyi válság nyomán befagyott a devizapiac, a külföldi bankok féltek hitelt nyújtani az eladósodott izlandi bankoknak, amelyek be is dőltek: 61 milliárd dollárnyi adósságot hagytak hátra, ami Izland éves GDP-jének tizenkétszerese.

Az állam – más lehetősége nem lévén – államosította a három legnagyobb, és leginkább eladósodott bankot, a Kaupthing Bankot, a Landsbanki Islandsot és a Glitnir Bankot.

A bankrendszer bedőlése óta az izlandi koronával legfeljebb a szigeten kereskednek; a nemzetközi devizapiacokon nincs olyan szereplő, aki izlandi koronát venne, ezért az ottani fizetőeszköznek nincs is árfolyama.

Mivel az izlandi tőzsdeindexben 76 százalékos súllyal szerepeltek az államosított bankok, a „bankmentést” követő háromnapos kereskedési kényszerszünet ellenére kedden a tőzsde is összeomlott: az OMX Iceland 15 index 77 százalékot veszített értékéből.

Szerdán az izlandi jegybank rekordnak számító, 3,5 százalékpontos kamatcsökkentéssel próbált életet lehelni a gazdaságba, vagy legalább csökkenteni az elhúzódó recesszió esélyét – az alapkamat így 12 százalékosra csökkent.

Nem érti ugyanakkor ezt a lépést Lars Christensen, a Danske Bank koppenhágai vezető elemzője, aki szerint a kamatvágásnak semmiféle hatása nem lesz az összeomlóban lévő gazdaságra; a döntés viszont azt jelzi, hogy a központi bank feladva inflációs célját, gyakorlatilag beindítja a bankóprést – mondta a Bloomberg hírügynökségnek. Az elemző a történtek után arra számít, hogy Izland gazdaságának teljesítménye 10 százalékkal zuhan, az infláció pedig 75 százalékos lesz jövőre.

Pénzt kérnek

Az izlandi kormány elsődleges célja most az, hogy pénzt pumpáljon a haldokló bankrendszerbe, kölcsönből. Ezért tárgyalnak a Nemzetközi Valutaalappal; az intézménytől egyelőre sem pénzt, sem gazdaságpolitikai tanácsot nem kapott a szigetország – hangsúlyozta Geir Haarde miniszterelnök.

Izland ezen túl Oroszországgal tárgyal egy nagyobb, 4 milliárdos kölcsönről, valamint kisebb hiteleket kapott már a brit, a holland, a norvég és a dán jegybanktól.
Otthon a jegybank drákói szigorral őrködik azon, hogy visszaszorítsa a valutázást: csak azok vásárolhatnak például külföldi devizát Izlandon, akiknek érvényes hajó- vagy repülőjegyük van, míg a cégeknek bizonyítaniuk kell a jegybanknak, hogy az általuk kért devizát létfontosságú cikkek – élelmiszerek, üzemanyagok, orvosságok – beszerzésére fordítják. Az elhúzódó devizaválságnak beláthatatlanok a következményei: Izland a geotermikus energián és a halon kívül gyakorlatilag csak behozatalból tudja fedezni szükségleteit.

Nem hasonlít

Szerdán ismét menekült a tőke Magyarországról: a BUX drámai mértékben, 11,88 százalékkal 14 484 pontra zuhant, míg a forint árfolyama a kedd délutáni 251-ről 265-re gyengült az euróhoz képest, de a magyar deviza tesztelte a 270-es árfolyamot is. Mint arról a FigyelőNet is beszámolt, a piacot az a – vélhetően spekulációval is „alátámasztott” – rémhír mozgatta, hogy Izland után Magyarország lehet a krízis következő áldozata.

A lapunknak nyilatkozó közgazdászok szerint valóban van bizalmi válság hazánkban: az ország finanszírozhatósága valóban erősen függ a külföldi tőkétől, és a lakosság devizahiteleinek aránya is jelentős, ráadásul hazánk is az IMF-hez fordult elvi segítségért krízishelyzet esetére. Érdekes, hogy a lépést hétfőn még pozitívan értékelte a piac: akkor a forint jelentősen erősödött a hírre.

A párhuzam Izland és Magyarország között itt véget is ér: míg a szigetország súlyosan eladósodott, addig itthon a megszorítások jelentősen mérsékelték az államháztartás GDP-arányos hiányát: a deficit a 2006-os 9,2 százalékról idén a kormány tervei szerint 3,4 százalékosra csökken.

Míg a bedőlt izlandi bankok 61 milliárd dollárnyi adósságot hagytak hátra, a magyar pénzintézetek európai mércével mérve is stabilak és nyereségesek; a pénzintézetek többsége mögött jelentős nyugat-európai anyabank áll, míg az OTP idén a térségben egyedülálló módon több mint egymilliárdeurós profitot vár.

A magyar bankok az elmúlt években jövedelmezőbbek voltak, mint nyugati-európai társaik, kitettségeik és eszközeik más jellegűek, mint az európai, amerikai bankrendszernek, így nincsenek náluk „”mérgező”” értékpapírok – mondta egy szerdai konferencián Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Magyarországon a magánszektor adósságállománya a GDP 62 százaléka, Izlandon ez az arány 407 százalék volt; a rövid lejáratú külső adósság összege a jegybanki tartalékok 112 százalékát teszi ki, míg a szigetországban elérték a tartalékok 1705 százalékát – mondta a Bloombergnek Charles Robertson, az ING londoni elemzője.

A tényeket a jelek szerint szerdán felülírta a félelem.

Forrás: Figyelőnet

---