Tényleg csődbe mehetünk, mint Izland?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Menekült szerdán a tőke hazánkból, miután azt híresztelik, hogy a pénzügyi válság Izland után Magyarországot küldheti padlóra. A befektetőket a félelem mozgatja, de a számok azt mutatják: gazdaságunk még csak nem is hajaz Izlandéra.

Négyéves túlfűtött – magas inflációval és eladósodással együtt járó – növekedésnek vetett radikálisan véget az izlandi bankszektor múlt heti összeomlása.

A bankok mindent magukkal rántottak

A keddig rendkívül magas, 15,5 százalékos alapkamat mellett a kereskedelmi bankok is egyre vonzóbb, zömében devizaalapú hitelekkel vonzották a tőkét a 320 ezres szigetországba, egészen a múlt hétig. Akkor ugyanis a pénzügyi válság nyomán befagyott a devizapiac, a külföldi bankok féltek hitelt nyújtani az eladósodott izlandi bankoknak, amelyek be is dőltek: 61 milliárd dollárnyi adósságot hagytak hátra, ami Izland éves GDP-jének tizenkétszerese.

Az állam – más lehetősége nem lévén – államosította a három legnagyobb, és leginkább eladósodott bankot, a Kaupthing Bankot, a Landsbanki Islandsot és a Glitnir Bankot.

A bankrendszer bedőlése óta az izlandi koronával legfeljebb a szigeten kereskednek; a nemzetközi devizapiacokon nincs olyan szereplő, aki izlandi koronát venne, ezért az ottani fizetőeszköznek nincs is árfolyama.

Mivel az izlandi tőzsdeindexben 76 százalékos súllyal szerepeltek az államosított bankok, a „bankmentést” követő háromnapos kereskedési kényszerszünet ellenére kedden a tőzsde is összeomlott: az OMX Iceland 15 index 77 százalékot veszített értékéből.

Szerdán az izlandi jegybank rekordnak számító, 3,5 százalékpontos kamatcsökkentéssel próbált életet lehelni a gazdaságba, vagy legalább csökkenteni az elhúzódó recesszió esélyét – az alapkamat így 12 százalékosra csökkent.

Nem érti ugyanakkor ezt a lépést Lars Christensen, a Danske Bank koppenhágai vezető elemzője, aki szerint a kamatvágásnak semmiféle hatása nem lesz az összeomlóban lévő gazdaságra; a döntés viszont azt jelzi, hogy a központi bank feladva inflációs célját, gyakorlatilag beindítja a bankóprést – mondta a Bloomberg hírügynökségnek. Az elemző a történtek után arra számít, hogy Izland gazdaságának teljesítménye 10 százalékkal zuhan, az infláció pedig 75 százalékos lesz jövőre.

Pénzt kérnek

Az izlandi kormány elsődleges célja most az, hogy pénzt pumpáljon a haldokló bankrendszerbe, kölcsönből. Ezért tárgyalnak a Nemzetközi Valutaalappal; az intézménytől egyelőre sem pénzt, sem gazdaságpolitikai tanácsot nem kapott a szigetország – hangsúlyozta Geir Haarde miniszterelnök.

Izland ezen túl Oroszországgal tárgyal egy nagyobb, 4 milliárdos kölcsönről, valamint kisebb hiteleket kapott már a brit, a holland, a norvég és a dán jegybanktól.
Otthon a jegybank drákói szigorral őrködik azon, hogy visszaszorítsa a valutázást: csak azok vásárolhatnak például külföldi devizát Izlandon, akiknek érvényes hajó- vagy repülőjegyük van, míg a cégeknek bizonyítaniuk kell a jegybanknak, hogy az általuk kért devizát létfontosságú cikkek – élelmiszerek, üzemanyagok, orvosságok – beszerzésére fordítják. Az elhúzódó devizaválságnak beláthatatlanok a következményei: Izland a geotermikus energián és a halon kívül gyakorlatilag csak behozatalból tudja fedezni szükségleteit.

Nem hasonlít

Szerdán ismét menekült a tőke Magyarországról: a BUX drámai mértékben, 11,88 százalékkal 14 484 pontra zuhant, míg a forint árfolyama a kedd délutáni 251-ről 265-re gyengült az euróhoz képest, de a magyar deviza tesztelte a 270-es árfolyamot is. Mint arról a FigyelőNet is beszámolt, a piacot az a – vélhetően spekulációval is „alátámasztott” – rémhír mozgatta, hogy Izland után Magyarország lehet a krízis következő áldozata.

A lapunknak nyilatkozó közgazdászok szerint valóban van bizalmi válság hazánkban: az ország finanszírozhatósága valóban erősen függ a külföldi tőkétől, és a lakosság devizahiteleinek aránya is jelentős, ráadásul hazánk is az IMF-hez fordult elvi segítségért krízishelyzet esetére. Érdekes, hogy a lépést hétfőn még pozitívan értékelte a piac: akkor a forint jelentősen erősödött a hírre.

A párhuzam Izland és Magyarország között itt véget is ér: míg a szigetország súlyosan eladósodott, addig itthon a megszorítások jelentősen mérsékelték az államháztartás GDP-arányos hiányát: a deficit a 2006-os 9,2 százalékról idén a kormány tervei szerint 3,4 százalékosra csökken.

Míg a bedőlt izlandi bankok 61 milliárd dollárnyi adósságot hagytak hátra, a magyar pénzintézetek európai mércével mérve is stabilak és nyereségesek; a pénzintézetek többsége mögött jelentős nyugat-európai anyabank áll, míg az OTP idén a térségben egyedülálló módon több mint egymilliárdeurós profitot vár.

A magyar bankok az elmúlt években jövedelmezőbbek voltak, mint nyugati-európai társaik, kitettségeik és eszközeik más jellegűek, mint az európai, amerikai bankrendszernek, így nincsenek náluk „”mérgező”” értékpapírok – mondta egy szerdai konferencián Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Magyarországon a magánszektor adósságállománya a GDP 62 százaléka, Izlandon ez az arány 407 százalék volt; a rövid lejáratú külső adósság összege a jegybanki tartalékok 112 százalékát teszi ki, míg a szigetországban elérték a tartalékok 1705 százalékát – mondta a Bloombergnek Charles Robertson, az ING londoni elemzője.

A tényeket a jelek szerint szerdán felülírta a félelem.

Forrás: Figyelőnet


Kapcsolódó cikkek

2024. április 12.

Nagy Márton: a kormány 2026-ig 45 milliárd forintot biztosít az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciókhoz

A kormány az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók agráriumban és a válságkezelésben betöltött szerepére, továbbá jelentőségére figyelemmel, a gazdaság élénkítése, a válságok által okozott negatív gazdasági hatások mérséklése érdekében az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók kibővítéséről döntött – jelentette be pénteki közleményében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

2024. április 12.

Az ipari termelés 1,8 százalékkal nőtt februárban

2024 februárjában az ipari termelés 1,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 1,4 százalékkal emelkedett – erősítette meg pénteken kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).