Minden negyedik cég számol idén a Széchenyi Kártya Program hiteleivel


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kiemelt állami támogatással elérhető megoldást minden negyedik cég tervezi igénybe venni 2023-ban. A korábban Széchenyi Kártya Program Max néven elérhető hitelkonstrukció a középvállalkozások körében volt a legnépszerűbb, a hitel célját tekintve pedig elsősorban az új vagy használt gépek, berendezések beszerzését és a napi működési költségeket finanszírozták vele.

„Egy vállalkozás növekedéséhez, fejlődéséhez a tőke elengedhetetlen, amihez az esetek nagyrészében külső forrás bevonására is szükség van. Az emelkedő kamatkörnyezet, energiaárak és infláció miatt azonban növekednek a finanszírozási költségek is. A kkv-k számára ezért most komoly segítséget jelenthetnek a kiemelt állami támogatással elérhető Széchenyi Kártya Program MAX+ fix, 5 százalékos éves kamat és 0% kezelési költség mellett igényelhető forrásai” – hívta fel a Rammacher Zoltán, a K&H kkv marketing és értékesítés vezetője.

Beruházás és a likviditás finanszírozása a fő hitelcél

A magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait jelző bizalmi index kutatás legutóbbi eredménye szerint minden negyedik cég tervezi igénybe venni 2023 során a Széchenyi Kártya Program valamelyik hitelét. Legnagyobb arányban a 300 millió forint éves árbevételt meghaladó középvállalkozások számolnak vele (39%), de a mikro- és kisvállalkozásoknál is jelentős a hiteligénylésben gondolkodók aránya (27% és 22%).

„Az ágazatokat tekintve nincs jelentős különbség a cégek között. Az agráriumban, a kereskedelemben és szolgáltatásban nagyjából minden harmadik, míg az ipari, építőipari vállalkozásoknál minden ötödik cég tervez élni a pénzügyi konstrukcióval idén év végéig” – részletezte az eredményeket a szakértő.

Azok a cégek, akik igénybe akarják venni a hitelt, elsősorban új vagy használt gépet vagy berendezést vásárolnának, illetve a működési költségeiket finanszíroznák vele. Ezt követően kisebb arányban ingatlanvásárlásra (19%), termék vagy technológiafejlesztésre (17%), illetve kapacitásbővítő beruházásra használnák fel (16%).

Forrás: K&H sajtóanyag


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.