Mire használható fel a szakképzési hozzájárulás? (1. rész)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A cégek szakképzési hozzájárulásuk – a bérköltségük 1,5%-ában meghatározott fizetési kötelezettségük – egy részét felhasználhatják a saját dolgozóik képzésére is.

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény értelmében szakképzési hozzájárulási kötelezettséget alapvetően a következőképpen lehet teljesíteni:

  • A teljes összeget szakképző iskolai (szakiskola, szakközépiskola) gyakorlati képzés, illetve szakmai gyakorlat megvalósítására fordítják.
  • Adott az a lehetőség is minden munkáltató számára, hogy a szakképzési hozzájárulásából a fizetendő járulék meghatározott százalékát saját munkavállalói képzésére fordítsa.
  • A bruttó kötelezettség fennmaradó részét a hozzájárulásra kötelezett csökkentheti szakképző iskolának a szakmai alapképzés, illetve felsőoktatási intézménynek a gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek javítását szolgáló felhalmozási támogatás (fejlesztési támogatás) nyújtásával. A fejlesztési támogatás összege csak a bruttó kötelezettség 75 százalékáig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként. A felsőoktatási intézménynek adott fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség maximum 37,5 százaléka lehet.
  • A hozzájárulási kötelezettséget gyakorlati képzés, illetve saját munkavállalók képzésének megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a fennmaradó kötelezettsége még nem teljesített részét, a bruttó kötelezettségének legfeljebb 20 százalékát köteles befizetni a Munkaerő-piaci Alap Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára. Amennyiben a saját munkavállaló képzési költségét elszámoló adózó gyakorlati képzési költségei és a saját munkavállaló képzési költségei elérik a szakképzési hozzájárulás összegét, akkor további befizetési kötelezettség nem terheli.

Saját dolgozók képzése

Cikkünk kizárólag a saját dolgozók képzésével foglalkozik, ezt a lehetőséget sok vállalkozás kihasználná, a feltételekkel azonban nincs mindenki tisztában. Nézzük a konkrét törvényi megfogalmazást! „Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképzési hozzájárulási kötelezettségének részben a (2) bekezdés alapján tett eleget, a még fennmaradó kötelezettségét a saját munkavállalói számára az Fktv. 20. §-ában meghatározott felnőttképzési szerződés és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény szerinti tanulmányi szerződés, vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett képzés külön jogszabályban meghatározott költségei elszámolásával teljesítheti. Az elszámolt költségek összege nem haladhatja meg a hozzájárulásra kötelezett mikro- és kisvállalkozások esetében a bruttó kötelezettség 60 százalékát, egyéb hozzájárulásra kötelezettek esetében a bruttó kötelezettség 33 százalékát.”
A vállalkozások zöme mikro- és kisvállalkozás, így az éves szakképzési hozzájárulás saját dolgozó képzésére fordítható összegénél a 60%-os korlát vonatkozik rájuk. A törvény szövege igen nehezen értelmezhető.

Felnőttképzési szerződés

Az Fktv. a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvényt jelenti, melynek 20. §-a szabályozza a felnőttképzési szerződést. A törvény értelmében a felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt felnőttképzési szerződést köt. (Oktató cég-kontra hallgató.) A felnőttképzési szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a képzésre vonatkozóan a 9. § (1) bekezdésének f)–j) pontjaiban meghatározott tartalmú adatokat, továbbá OKJ-s képzés esetén ennek azonosító számát, általános, valamint nem OKJ-ban szereplő képesítés megszerzésére irányuló szakmai célú képzés esetén az elsajátítható ismereteket, kompetenciákat,

b) a résztvevőnek a képzés során nyújtott teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját, a vizsgára történő bocsátás feltételeit,

c) az elméleti tanórákról, a gyakorlati foglalkozásokról, illetve a konzultációkról való megengedett hiányzás mértékét, és ennek túllépése esetén a képzésben résztvevőt érintő következményeket,

d) a képzés helyét, időtartamát, ütemezését, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását,

e) a gyakorlati foglalkozás helyét, időtartamát, ütemezését, valamint a felnőtt számára a gyakorlati foglalkozással összefüggésben esetlegesen biztosított juttatásokat,

f) a vizsga szervezésének módját, formáját; OKJ szerinti, hatósági, illetve nyelvi képzés esetén a javasolt vizsgaszervező intézmény megnevezését,

g) a képzési díj – külön kiemelten a vizsgadíj és az esetlegesen szükséges pótvizsga díjának – mértékét és fizetésének módját, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását,

h) állami, illetve európai uniós források terhére támogatásban részesülő képzés esetén

    ha) a támogatás tényét, megnevezését, a támogatás összegét,
    hb) a támogatásban részesülő felnőttképzési intézmény kötelezettségvállalását a 21. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltétel biztosítására, valamint

i) a képzésben részt vevő felnőtt, illetve a felnőttképzést folytató intézmény szerződésszegésének következményeit,

j) mindazt, amit más kormányrendelet előír.

Tekintettel arra, hogy nemzeti, illetve európai uniós forrás terhére kizárólag akkreditált felnőttképzési intézmények támogathatóak, a képzésben résztvevő érdekében szükséges rögzíteni, hogy a támogatott intézménynek ezt a feltételt a támogatás teljes időtartama alatt biztosítania kell.

Nem véletlenül idéztem a felnőttképzési törvénynek a felnőttképzési szerződésre vonatkozó előírását. Ne legyintsünk arra, hogy ezt az oktató intézménynek és a hallgatónak kell megkötnie, mert vissza kell fizetnünk a szakképzési hozzájárulást, illetve az igénybevett kedvezményt akkor, ha ez a szerződés nem szabályszerű. Tehát nekünk, mint munkáltatónak rendelkeznünk kell egy példánnyal, és ellenőriznünk szükséges azt, hogy megfelel-e a törvénynek. Nézzünk utána, és másoljuk ki a felnőttképzési törvény vonatkozó paragrafusait!

A tanulmányi szerződés, illetve a tanulmányok elvégzésére való kötelezés vagylagos. Vagy az egyik, vagy a másik megállapodás szükséges a szakképzési hozzájárulás felhasználásához. Mindegyik szerződést írásba kell foglalni, és a munkáltatónak rendelkeznie kell – az ellenőrizhetőség érdekében – egy példánnyal, melyet az adózásra vonatkozó elévülési időn belül (éves bevallás évéhez viszonyított 5 év) meg kell őriznie.

További feltételek

Mindezeken kívül figyelembe kell vennünk a 13/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet előírásait is. Akkor használhatjuk fel a szakképzési hozzájárulást a képzésre, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

1. a képzés a felnőttképzésről szóló törvényben, illetve a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet 1–4. §- ában foglaltak szerint történik;

2. a képzés az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítést ad, vagy megfelel a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 1. §-a (1) bekezdésének c)–e) és g) pontjai valamelyikében foglaltaknak, vagy nyelvi képzés;

3. a képzés minimális időtartama 20 óra;

4. a teljes képzési óraszám

  • szakmai képzés, vagy legfeljebb 30 százaléka általános képzés, nyelvi képzés, illetőleg a képzéshez kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatás, vagy
  • a munkavállaló munkakörének ellátásához szükséges önálló nyelvi képzés, vagy legfeljebb 30 százaléka általános képzés, illetőleg a képzéshez kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatás;

5. a képzésre az Európai Unió tagállamainak területén kerül sor;

6. a hozzájárulásra kötelezett az 5. §-ban meghatározott adatszolgáltatást teljesítette.

A magyarázatot folytatni fogjuk. A törvényi hivatkozások a szakemberek tájékoztatása miatt maradtak a szövegben, mert nagyon sok jogszabályt kell ismerni a témához.

Kovácsné Álmosdy Judit/ Adóparadicsom Magazin 5. szám, július



Kapcsolódó cikkek

2022. június 30.

Bemutatjuk a magáncsőd intézményét

Az eljárás legnagyobb előnye az lehet, hogy az adóst megvédi a kilakoltatástól, a magas végrehajtói költségektől, valamint a hitelezők versengéséből fakadó esetleges vagyonvesztéstől.

2022. június 29.

Folytatódott a hazai FinTech szektor térhódítása

Mára csaknem 150 aktív FinTech vállalkozás működik az országban, amelyek több mint 8 ezer dolgozót foglalkoztatnak, együttes árbevételük pedig meghaladta a 170 milliárd forintot.