Mire használható fel a szakképzési hozzájárulás? (1. rész)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A cégek szakképzési hozzájárulásuk – a bérköltségük 1,5%-ában meghatározott fizetési kötelezettségük – egy részét felhasználhatják a saját dolgozóik képzésére is.

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény értelmében szakképzési hozzájárulási kötelezettséget alapvetően a következőképpen lehet teljesíteni:

  • A teljes összeget szakképző iskolai (szakiskola, szakközépiskola) gyakorlati képzés, illetve szakmai gyakorlat megvalósítására fordítják.
  • Adott az a lehetőség is minden munkáltató számára, hogy a szakképzési hozzájárulásából a fizetendő járulék meghatározott százalékát saját munkavállalói képzésére fordítsa.
  • A bruttó kötelezettség fennmaradó részét a hozzájárulásra kötelezett csökkentheti szakképző iskolának a szakmai alapképzés, illetve felsőoktatási intézménynek a gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek javítását szolgáló felhalmozási támogatás (fejlesztési támogatás) nyújtásával. A fejlesztési támogatás összege csak a bruttó kötelezettség 75 százalékáig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként. A felsőoktatási intézménynek adott fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség maximum 37,5 százaléka lehet.
  • A hozzájárulási kötelezettséget gyakorlati képzés, illetve saját munkavállalók képzésének megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a fennmaradó kötelezettsége még nem teljesített részét, a bruttó kötelezettségének legfeljebb 20 százalékát köteles befizetni a Munkaerő-piaci Alap Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára. Amennyiben a saját munkavállaló képzési költségét elszámoló adózó gyakorlati képzési költségei és a saját munkavállaló képzési költségei elérik a szakképzési hozzájárulás összegét, akkor további befizetési kötelezettség nem terheli.

Saját dolgozók képzése

Cikkünk kizárólag a saját dolgozók képzésével foglalkozik, ezt a lehetőséget sok vállalkozás kihasználná, a feltételekkel azonban nincs mindenki tisztában. Nézzük a konkrét törvényi megfogalmazást! „Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképzési hozzájárulási kötelezettségének részben a (2) bekezdés alapján tett eleget, a még fennmaradó kötelezettségét a saját munkavállalói számára az Fktv. 20. §-ában meghatározott felnőttképzési szerződés és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény szerinti tanulmányi szerződés, vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett képzés külön jogszabályban meghatározott költségei elszámolásával teljesítheti. Az elszámolt költségek összege nem haladhatja meg a hozzájárulásra kötelezett mikro- és kisvállalkozások esetében a bruttó kötelezettség 60 százalékát, egyéb hozzájárulásra kötelezettek esetében a bruttó kötelezettség 33 százalékát.”
A vállalkozások zöme mikro- és kisvállalkozás, így az éves szakképzési hozzájárulás saját dolgozó képzésére fordítható összegénél a 60%-os korlát vonatkozik rájuk. A törvény szövege igen nehezen értelmezhető.

Felnőttképzési szerződés

Az Fktv. a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvényt jelenti, melynek 20. §-a szabályozza a felnőttképzési szerződést. A törvény értelmében a felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt felnőttképzési szerződést köt. (Oktató cég-kontra hallgató.) A felnőttképzési szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a képzésre vonatkozóan a 9. § (1) bekezdésének f)–j) pontjaiban meghatározott tartalmú adatokat, továbbá OKJ-s képzés esetén ennek azonosító számát, általános, valamint nem OKJ-ban szereplő képesítés megszerzésére irányuló szakmai célú képzés esetén az elsajátítható ismereteket, kompetenciákat,

b) a résztvevőnek a képzés során nyújtott teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját, a vizsgára történő bocsátás feltételeit,

c) az elméleti tanórákról, a gyakorlati foglalkozásokról, illetve a konzultációkról való megengedett hiányzás mértékét, és ennek túllépése esetén a képzésben résztvevőt érintő következményeket,

d) a képzés helyét, időtartamát, ütemezését, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását,

e) a gyakorlati foglalkozás helyét, időtartamát, ütemezését, valamint a felnőtt számára a gyakorlati foglalkozással összefüggésben esetlegesen biztosított juttatásokat,

f) a vizsga szervezésének módját, formáját; OKJ szerinti, hatósági, illetve nyelvi képzés esetén a javasolt vizsgaszervező intézmény megnevezését,

g) a képzési díj – külön kiemelten a vizsgadíj és az esetlegesen szükséges pótvizsga díjának – mértékét és fizetésének módját, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását,

h) állami, illetve európai uniós források terhére támogatásban részesülő képzés esetén

    ha) a támogatás tényét, megnevezését, a támogatás összegét,
    hb) a támogatásban részesülő felnőttképzési intézmény kötelezettségvállalását a 21. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltétel biztosítására, valamint

i) a képzésben részt vevő felnőtt, illetve a felnőttképzést folytató intézmény szerződésszegésének következményeit,

j) mindazt, amit más kormányrendelet előír.

Tekintettel arra, hogy nemzeti, illetve európai uniós forrás terhére kizárólag akkreditált felnőttképzési intézmények támogathatóak, a képzésben résztvevő érdekében szükséges rögzíteni, hogy a támogatott intézménynek ezt a feltételt a támogatás teljes időtartama alatt biztosítania kell.

Nem véletlenül idéztem a felnőttképzési törvénynek a felnőttképzési szerződésre vonatkozó előírását. Ne legyintsünk arra, hogy ezt az oktató intézménynek és a hallgatónak kell megkötnie, mert vissza kell fizetnünk a szakképzési hozzájárulást, illetve az igénybevett kedvezményt akkor, ha ez a szerződés nem szabályszerű. Tehát nekünk, mint munkáltatónak rendelkeznünk kell egy példánnyal, és ellenőriznünk szükséges azt, hogy megfelel-e a törvénynek. Nézzünk utána, és másoljuk ki a felnőttképzési törvény vonatkozó paragrafusait!

A tanulmányi szerződés, illetve a tanulmányok elvégzésére való kötelezés vagylagos. Vagy az egyik, vagy a másik megállapodás szükséges a szakképzési hozzájárulás felhasználásához. Mindegyik szerződést írásba kell foglalni, és a munkáltatónak rendelkeznie kell – az ellenőrizhetőség érdekében – egy példánnyal, melyet az adózásra vonatkozó elévülési időn belül (éves bevallás évéhez viszonyított 5 év) meg kell őriznie.

További feltételek

Mindezeken kívül figyelembe kell vennünk a 13/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet előírásait is. Akkor használhatjuk fel a szakképzési hozzájárulást a képzésre, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

1. a képzés a felnőttképzésről szóló törvényben, illetve a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet 1–4. §- ában foglaltak szerint történik;

2. a képzés az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítést ad, vagy megfelel a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 1. §-a (1) bekezdésének c)–e) és g) pontjai valamelyikében foglaltaknak, vagy nyelvi képzés;

3. a képzés minimális időtartama 20 óra;

4. a teljes képzési óraszám

  • szakmai képzés, vagy legfeljebb 30 százaléka általános képzés, nyelvi képzés, illetőleg a képzéshez kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatás, vagy
  • a munkavállaló munkakörének ellátásához szükséges önálló nyelvi képzés, vagy legfeljebb 30 százaléka általános képzés, illetőleg a képzéshez kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatás;

5. a képzésre az Európai Unió tagállamainak területén kerül sor;

6. a hozzájárulásra kötelezett az 5. §-ban meghatározott adatszolgáltatást teljesítette.

A magyarázatot folytatni fogjuk. A törvényi hivatkozások a szakemberek tájékoztatása miatt maradtak a szövegben, mert nagyon sok jogszabályt kell ismerni a témához.

Kovácsné Álmosdy Judit/ Adóparadicsom Magazin 5. szám, július


Kapcsolódó cikkek

2024. május 21.

Töretlen tendencia – csökkenő cégszám, csökkenő alapítási kedv

Csökkent a cégszám áprilisban is az OPTEN adatai szerint. Kétezer alatt az új vállalkozások száma. Minden második vállalkozás felszámolással szűnt meg. Az új eljárások során öt cégből négy felszámolással vagy kényszertörlési eljárással érintett.

2024. május 17.

Így működnek majd a távfelügyelt boltok

A közelmúltban jelentették be, hogy rövidesen Magyarországon is elindulnak az első úgynevezett „hibrid” boltok, melyek nappal a ma ismert formában, a megszokott nyitvatartási időn kívül pedig személyzet nélküli üzemmódban várják a vásárlókat. A lehetőség technikai feltételeiről, illetve a használatának módjáról a megoldást fejlesztő Laurel Kft. május 15-i retailkonferenciáján közöltek részleteket.