Mit ad a kamara a kötelező hozzájárulásért?

Szerző: Horváth Balázs
Dátum: 2013. február 21.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Idén már szigorúbb lesz a kamara és az adóhatósággal hajtatja be a 2013-ban már másodjára esedékes kötelező kamarai hozzájárulást, amelyért cserébe a kamaráknak szolgáltatásokat kell nyújtaniuk, és a vállalkozásokat nyilvántartó adatbázist kell működtetniük. Az adatbázison jókora lyuk tátong, míg Budapesten a múlt hónapban a 140 ezer befizető közül 200 vett igénybe ingyenes tanácsadást.


A kamarai törvény módosításával a tavaly januárban életbe lépő szabályozás révén az agrárgazdaságokon kívül minden hazai vállalkozásnak kötelező évente 5000 forint kamarai hozzájárulást fizetnie, és kamarai nyilvántartásba vételét kezdeményezni. Ezért cserébe a kamarák számukra térítésmentes szolgáltatásokat nyújtanak, amely egyrészt tanácsadást jelent gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben, valamint üzleti partnerkeresést és pályázatfigyelést. Emellett a jogszabály arról is rendelkezik, hogy a kamarák kötelesek biztosítani a gazdálkodó szervezetek kamarai nyilvántartásában szereplő adataik nyilvánosságát.

A vállalkozók által megfizetett kamarai hozzájárulás a területi kamarákhoz érkeznek, akik annak 90 százalékát a helyben nyújtott tanácsadói szolgáltatások finanszírozására költik, míg 10 százalékát az országos kamarának utalják át, akik az átfogó partnerkeresési és pályázati rendszert működtetik.

Budapest: 200-an kértek tanácsot

Tavaly szeptembertől indult a Budapesti Ipari és Kereskedelmi Kamara (BKIK) központja, ahol a törvény által meghatározott térítésmentes szolgáltatásokat igénybe lehet venni – mondta el az Adó Online-nak Kiss Ervin, a BKIK főtitkára. Legutóbbi, januári adatok szerint itt ebben a hónapban megközelítőleg 200 ügyfél érkezett hozzájuk tanácsért. Az irodavezető mellett négy állandó szaktanácsadó (jogi, adózási, pályázati, innovációs és külkereskedelmi) segít a vállalkozóknak, ezen kívül a Széchenyi-kártyához kötődően még három munkatárs áll rendelkezésre, akiket nem teljes munkaidőben foglalkoztat a kamara. A szolgáltatás minőségbiztosítására a kamara belső rendszerét használják, de a főtitkár szerint azért elsősorban szakértőik felelnek.

Az ügyfelek közel 80 százaléka jogi és adózási kérdésekben keresi meg az irodákat, de a főtitkár felhívta a figyelmet, hogy adózási témában egyedi ügyekben eligazodni ugyan segítenek, de konkrét állásfoglalásra tőlük ne számítsanak, és pályázatot sem írnak a vállalkozók helyett.

A budapesti kamara adatai szerint tavaly a BKIK-hoz 178 ezer regisztráció futott be, és megközelítőleg 140 ezren fizették be a kamarai hozzájárulást, így az országos kamarának átutalt 10 százalék után nagyjából 630 millió forint folyhatott be a szolgáltatások finanszírozására. Kis Ervin emellett kifejtette, hogy tervezik a szolgáltatások további bővítését is, így a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Kutató Intézettel (BVKI) és a Budapesti Corvinus Egyetemmel, valamint a kamarával kapcsolatban álló pénzintézetekkel együttműködve a regisztrációhoz kapcsolódóan szeretnének kiépíteni egy előminősítési rendszert, ahol az üzleti partnerek leinformálhatják egymást.

További terveik között szerepel egy olyan informatikai fejlesztés is, amely a lakossági banki szolgáltatásokat összehasonlító kalkulátorokhoz hasonlóan a kisvállalkozóknak is összegyűjtené a banki ajánlatokat, és segítene eligazodni azok között.

A központ nem szól bele

Az állami feladatként a kamarákra hárított szolgáltatások minőségi ellenőrzéséről kérdeztük az országos kamarát is. „A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a kötelező kamarai hozzájárulási díjért cserébe a területi kamarák által nyújtandó szolgáltatásokat nem ellenőrzi, mert nem felügyeleti szerv” – hangsúlyozta Dunai Péter, az MKIK főtitkára az Adó Online-nak.

Mint azt lapunknak elmondta, a törvény által meghatározott gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási tanácsadást a helyi kamarák eddig is elvégezték a kamarai tagoknak, most azonban már ez közfeladattá vált, és a kamarai hozzájárulást megfizető, és a kötelező regisztrációt végrehajtó cégeknek és egyéni vállalkozásoknak térítésmentesen kell nyújtaniuk. Ehhez az alapszolgáltatáshoz nem alakítottak ki országos koordinációt, ellenőrzési vagy minőségbiztosítási formát, mert ilyen felelősséget a törvény számukra nem állapított meg, mindezt a helyi szervezetekre bízzák – mondta a főtitkár.

Mindemellett az általuk megjelentetett kiadvány, az Üzleti 7 tematikus adóváltozásokkal foglalkozó számát eljuttatták a területi kamarákhoz, amelyek így megfelelően tudták tájékoztatni a hozzájuk forduló ügyfeleket.

2013.02.27. – Számítsuk ki együtt a távolléti díjat!

Előadást követő személyes tanácsadás Dr. Kártyás Gáborral!

További infó és jelentkezés >>>

Két portált működtet az MKIK

A törvény által a kamarára rótt feladat a tanácsadás mellett az üzleti partnerkeresés, és a pályázatfigyelés, amely az MKIK hatáskörébe tartozik. Dunai Péter szerint ezen feladatokat egy-egy informatikai szolgáltatással látják el. A partnerkeresésre az Üzlet@Hálón portál ad lehetőséget a regisztrált vállalkozásoknak és egyéni vállalkozóknak. Ez egy automatikusan működő rendszer, ahová a regisztrált vállalkozók feltölthetik termékeik és szolgáltatásaik részletes leírását, üzleti ajánlataikat, üzleti híreiket. A többi regisztrált vállalkozó pedig keresgélhet mindezek között.

A pályázatfigyelési feladat ellátása ugyancsak egy online szolgáltatás feladata. Ide kerülnek fel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, az önkormányzatok pályázatai, valamint a közbeszerzési tenderek, amelyekről a bejelentkező regisztráltak automatikus értesítést kaphatnak kategóriánként lebontva.

A főtitkárt szerint a szolgáltatásaikról mindenki értesülhetett abban a válaszlevélben, amit a kamarai kötelező hozzájárulást befizetőknek megküldtek, így azok további reklámozását nem tervezik. Emellett arról is kérdeztük, hogy a már meglévő szolgáltatásokat hogyan kívánják fejleszteni, de ő úgy vélte, erre nincs különösebben szükség.

Lyukas a cégnyilvántartás

Ezzel szemben a regisztrációhoz kapcsolódó nyilvántartást bővítené az MKIK. A kötelező kamarai hozzájáruláshoz tavaly óta a törvény kötelező regisztrációt is kötött, amellyel egy olyan nyilvántartás jöhetne létre, ahol a vállalkozásokról és egyéni vállalkozókról naprakész információkat lehetne kapni. A kamara szerint a nyilvántartás célja, hogy ezáltal a vállalkozások gazdálkodásával, tevékenységével kapcsolatos olyan adatbázis jöjjön létre, amely javítja az üzleti forgalom biztonságát, alkalmas a körbetartozások mérséklésére, valamint a vállalkozások és a kormányzat számára egyaránt hasznosítható információkat tud nyújtani.

Bár az MKIK előke, Parragh László a kötelező regisztráció bevezetésekor még arról beszélt, hogy az intézkedés hatására olyan nyilvántartás áll majd rendelkezésre, amely még a cégbírósági adatoknál is naprakészebb lesz, jelenleg a tavaly nyártól elérhető adatbázisban is többesélyes, hogy egy-egy működő céget vagy egyéni vállalkozót megtalálunk-e. Egy nemrégiben kihirdetett BKK-tenderen győztes három vállalkozás közül kettőt például nem találtunk, illetve olyan regisztrált magánvállalkozót sem, aki megfizette az 5000 forintot. Emellett a tavaly nyáron elvégzett tesztünkhöz hasonlóan most sem leltük fel a közbeszerzések egyik favoritját, a Közgépet.

Bár a cégnyilvántartás és az egyéni vállalkozók nyilvántartása szerint összesen nagyjából 900 ezer üzleti szereplő létezik, ennél azonban jóval kevesebb a működő vállalkozás, és természetesen az agrárvállalkozók sem szerepelnek itt. Az MKIK szerint még így is 700 ezer körülire becsülhető azok száma, akiknek meg kellett volna jelennie a nyilvántartásban. Ehhez képest januári adatok szerint mindössze 473 ezerre tehető azok száma, akik már megfelelően regisztráltak és az 5000 forintot is befizették.

Márciustól beszáll a NAV

Bár egy tavaly novemberi törvénymódosítás nyomán már arra is van lehetőség, hogy az 5000 forintos hozzájárulást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal behajtsa, de ezzel eddig a közfeladatokat ellátó területi kamarák nem éltek. Dunai Péter azonban felhívta a figyelmet, hogy az idei kötelező hozzájárulás, március végével lejáró határidejével már továbbítják követeléseiket az adóhivatal számára. Ennek hatására végül vélhetően már az összes működő cég és egyéni vállalkozó fizetni fog.

Az is kérdéses azonban, hogy mi lesz azokkal, akik fizettek, de nem regisztráltak megfelelően. Dunai szerint az ő esetükben a kamara kényszerregisztrációt hajt majd végre a rendelkezésre álló nyilvántartások alapján.

Az országos kamara főtitkára úgy véli, a kamara idei erélyesebb fellépésének hatására idén év végére várható, hogy az összes működő vállalkozó (kivéve az agrárium) adatai szerepeljenek a nyilvántartásban. Szerinte 4-5 év alatt lehet felépíteni a kamarai vezetés által kívánatosnak tartott cégnyilvántartási rendszert. Jelenleg ugyanis az adatvédelmi szabályozás miatt csak a vállalkozások alapadatait lehet megismerni, de szeretnék elérni, hogy később a vállalkozóknak a gazdasági hátterükről szóló információkat is közzé kelljen tenniük. Ezért tették lehetővé jelenleg is, hogy a regisztrálók közzétegyék a foglalkoztatottak számát, az árbevételüket és a külkereskedelmükre vonatkozó adatokat is. A jövőben pedig kezdeményezik majd, hogy ezen információk nyilvánossága általános legyen.


Kapcsolódó cikkek:


EY: továbbra is az ingatlanpiac a legvonzóbb befektetési ágazat
2019. május 23.

EY: továbbra is az ingatlanpiac a legvonzóbb befektetési ágazat

Mérséklődött az összeolvadások és felvásárlások (M&A) magyarországi piaca tavaly, a legvonzóbb befektetési célpont továbbra is az ingatlan és a technológiai szektor volt, a külföldi befektetők aránya a korábbi évekhez képest ismét nőtt - derül ki az EY elemzéséből.

Drágul a benzin
2019. május 23.

A Mol 4 forinttal emeli a 95-ös benzin nagykereskedelmi árát pénteken, a gázolajé nem változik - értesült az MTI.

Brexit: visszaestek a beruházások
2019. május 21.

Brexit: visszaestek a beruházások

Tavaly egész évben csökkent a brit gazdaságban végrehajtott beruházások értéke, ami példátlan nem recessziós időszakokban - mondta a Bank of England helyettes kormányzója.