Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az 50/199. (XI. 3.) EüM rendelet szabályozza a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeit. Rendelkezéseit minden munkavállalóra alkalmazni kell, ha a napi munkaidejükből legalább 4 órát rendszeresen a monitor előtt töltenek el. Sok munkáltató azonban nem is ismeri az előírásokat.
A folyamatos képernyő előtti munkát óránként legalább tízperces – össze nem vonható – szünetekkel kell megszakítani. Ez nem azt jelenti, hogy a tízperces időszakok alatt egyáltalán nem kell dolgozni, csupán a számítógépes munkát kell abbahagyni, valamilyen más tevékenységgel felcserélni. A tényleges számítógépes munkavégzés összes ideje pedig nem haladhatja meg a napi hat órát.
Ha az óránkénti tízperces szünet biztonsági okokból nem adható ki (más életét, testi épségét, a vagyontárgyak biztonságát veszélyezteti, vagy éppen az alkalmazott technológia miatt nem lehetséges), a képernyős munkát rendszeres időszakonként – a munka jellegéhez igazodó, ugyanakkor a veszélyt kizáró – szünetekkel kell megszakítani, vagy más tevékenységgel felcserélni. Az egyszeri pihenő ilyenkor sem lehet kevesebb tíz percnél, és a képernyő előtt töltött idő a napi munkaidő hetvenöt százalékát sem haladhatja meg.
A munkaszervezés mellett alapvető munkáltatói kötelezettség az is, hogy a beosztottakat időnként – így a számítógépes munka megkezdése előtt, ezt követően pedig kétévente, illetve, akkor, ha látáspanaszok jelentkeznek – szemészeti vizsgálatra kell elküldeni, amelyen a dolgozóknak kötelező részt venni. A vizsgálatot a foglalkozás-egészségügyi orvos végzi el. Szükség esetén ő ad beutalót a szemészeti szakrendelésre is. Amennyiben a vizsgálat eredményeként látásromlást állapítanak meg, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges éleslátást biztosító szemüveget a munkáltatónak kell finanszíroznia. Igaz ez arra az estre is, ha az amúgy is szemüveges kollégának a monitor előtti ücsörgés miatt kell a szemüvegét újabbra cserélni.
A rendelet meghatározza a számítógépes munkahely kialakításával kapcsolatos szabályokat is. Előírja egyebek között, hogy a képernyő könnyedén, szabadon elfordítható és dönthető kell, hogy legyen. Biztosítani kell külön monitorpolc vagy állítható asztal használatát és ki kell küszöbölni az olyan tükröződéseket és fényvisszaverődést, amely látási nehézséget okozhat. A billentyűzetnél is fontos a dönthetőség, illetve az is, hogy a monitortól különálló legyen, így mindenki a lehető legkényelmesebb testtartást veheti fel, hogy a karja és keze ne fáradjon el. Fontos az is, hogy a billentyűzet előtt legyen elég hely ahhoz, hogy a dolgozó a kezét és csuklóját megtámaszthassa. A szék legyen stabil, biztosítsa a használó könnyű, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét. Kritérium továbbá, hogy a székmagasság könnyen állítható, a széktámla pedig magasságában állítható és dönthető legyen.
A képernyős munkahelyeket úgy kell megtervezni, hogy a különböző fényforrások (azaz az ablakok és más nyílások, átlátszó vagy áttetsző falak), és a világosra festett berendezési tárgyak vagy falak ne okozzanak közvetlen fényvisszaverődést, illetve a lehetőségekhez képest ne idézzenek elő tükröződést a képernyőn. Az ablakokra ezen felül árnyékolókat kell tenni, hogy a nappali megvilágítást csökkenthető legyen. Az irodai berendezések nem fejleszthetnek olyan mennyiségű hőt, hogy az diszkomfort-érzést okozzon. Fontos, hogy a gép előtt ülők védve legyenek a sugárzó és áramló hőhatásoktól és az asztal alatti hőt termelő berendezésektől is.
Az alkalmazott szoftvernek minden betűt a magyar helyesírásnak megfelelő formában kell megjelenítenie képernyőn és a nyomtatásban is. Előírás továbbá a minél könnyebb legyen a program használhatósága és rendelkezzen a magyar nyelvű súgóval.
A jogszabály betartását az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség ellenőrzi, jogkörében bírságot is kiszabhat. Érdemes figyelni a munkáltatónak, hiszen jogerős munkaügyi elmarasztalás akár pályázatból, állami támogatásból való kizárást is eredményezhet.
A közelmúltban jelentették be, hogy rövidesen Magyarországon is elindulnak az első úgynevezett „hibrid” boltok, melyek nappal a ma ismert formában, a megszokott nyitvatartási időn kívül pedig személyzet nélküli üzemmódban várják a vásárlókat. A lehetőség technikai feltételeiről, illetve a használatának módjáról a megoldást fejlesztő Laurel Kft. május 15-i retailkonferenciáján közöltek részleteket.
Nagyjából két évvel a koronavírus-járvány okozta sokk után úgy tűnik, mostanra újra megjött a magyarok utazási kedve, sőt új dimenzióba lépett. Az Everguest megbízásából készített friss Tárki – kutatás szerint az idén a magyarok több mint harmada (34%) tervezi, hogy részt vesz hosszabb-rövidebb utazáson, az elmúlt évhez képest bővül az utazást tervezők aránya. Az idén a magyarok több mint háromnegyede tervezi, hogy időt tölt a Balatonnál, a fővárost is évről évre egyre többen választanák. A válaszadók többsége azonban aggodalommal tekint a folyamatosan emelkedő árakra, ami továbbra is komoly kihívást jelent a belföldi turizmus számára.
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
