Monstre per kezdődött balatoni telkekért


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Két és fél milliárd forintot, s annak kamatait követeli a Magyar Állam az SCD Balaton Holding Ingatlanfejlesztő és Befektetési Zrt.-től a Siotour eladása kapcsán. Az államot képviselő vagyonkezelő azért adott be keresetet az SCD-csoport ellen, mert álláspontja szerint a társaság áron alul – 8 milliárd forintért – jutott hozzá a Balaton-parti kempingeket üzemeltető cégekhez.


Az SCD Balaton Holding 2004-ben és 2005-ben vásárolta meg Somogy megyétől a Siotour Zrt.-t, Veszprém megyétől a Balatontourist Zrt.-t, Zala megyétől pedig a Zalatour Kft-t. A társaság százmilliárdos fejlesztéseket ígért, ebből azonban semmi nem valósult meg.

A pénteki elsőfokú tárgyaláson a Kaposvári Törvényszék gazdasági bíróságán kiderült, hogy az állam a Siotourból kivált 14 projektcéget is perelni akarja, ám ezek ügyvezetői erről még nem kapták meg a hivatalos értesítést, ezért a bíró elnapolta a tárgyalást. A Siotour értéke a projekttársaságok kiválásával három milliárdról kétmillió forintra csökkent.

Az ügyet még februárban utalta a Kaposvári Törvényszék hatáskörébe Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, mivel a pert a Fővárosi Törvényszék leterheltsége miatt csak jövőre tudták volna elkezdeni. A tárgyalás júliusban folytatódik.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 21.

A GVH hat magyar véleményvezérrel és számos hirdető céggel szemben indított eljárásokat

Az influenszereket követő fogyasztók és a tiszta piaci verseny elősegítése érdekében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárásokat indított hat magyar influenszerrel, számos hirdető céggel, közreműködő reklámügynökséggel szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság kedden.

2024. május 21.

Az üres iroda fenntartása a legdrágább

Az elmúlt időszakban jelentősen átalakultak az irodahasználati szokások, ráadásul belépett a munkaerőpiacra a Z-generáció, amelynek tagjai nagyobb szabadságot, rugalmasságot várnak el az őket foglalkoztató vállalatoktól, valamint az irodákban is élményekre vágynak. Mindez kettős kihívást jelent a megfelelő munkahelyi környezet kialakításával, fenntartásával foglalkozó szakembereknek és a HR-eseknek. Új megközelítésre van szükség, hogy a dolgozók ne kényszerként éljék meg a bejárást, és a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák az irodai munkában.