Most kell szabadságra küldeni a dolgozót

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Főszabályként a szabadságot az esedékességének az évében kell kiadni. Kivételesen lehetőség van arra, hogy az egynegyed részét a következő év március 31-ig, illetve kollektív szerződés rendelkezése esetén június 30-ig tolják ki. Az alapszabadság egynegyedét azonban (amellyel a dolgozó szabadon rendelkezhet) még ebben az esetben is a tárgyévben kell kiadni.

Fontos szabály, hogy a tárgyévben kiadottnak kell tekinteni azt a szabadságot is, amelynek megszakítás nélküli tartama az esedékesség évében kezdődik, de a következő évben jár le, ha az átnyúló szabadságrész nem haladja meg az öt munkanapot. Magyarul, ha december végén kezdi meg a dolgozó a szabadságát, úgy, hogy átnyúlik januárra, az első öt munkanapig, akkor az egészet úgy kell tekinteni, mintha az esedékesség évében (azaz még decemberben) kapta volna meg a dolgozó.

A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a rendes szabadság (azaz alapszabadság és a pótszabadság együttes időtartamának) egynegyedét legkésőbb az esedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén az esedékesség évét követő év június 30-ig adhatja ki. Az alapszabadság egynegyedét azonban (amellyel a dolgozó szabadon rendelkezhet) még ebben az esetben is a tárgyévben kell kiadni.

A szabadság átvitelét megalapozó kivételesen fontos gazdasági érdeknek tekinti a törvény a szabadsággal kapcsolatos, munkaszervezéstől független olyan körülményt, amelynek felmerülése esetén a szabadságolás a munkáltató gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolná. A szabadságot még ekkor sem lehet visszatartani azonban, ha a cég működési körét érintő ok következményeinek az orvoslása mellett, illetve a kivételesen fontos gazdasági érdeke sérelme nélkül az adott évben mégis kiadható lett volna. A munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén természetesen előfordulhat, hogy a szabadságot nem lehet az esedékesség évében kiadni. Ilyenkor az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül kell az áthozott napokat felhasználni.

Az egynegyedet meghaladóan pedig csak akkor lehet a rendes szabadságot a következő évre átvinni, ha az a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt, így különösen baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében szükséges.

---