Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkáltatók 85 százalékánál talált szabálytalanságot egy nemrég lezajlott országos munkaügyi ellenőrzéssorozat. A legtöbb gond a nyilvántartásoknál mutatkozott. Az InfoTandem heti infografikája.
Munka- és pihenőidő, nyilvántartások, feketefoglalkoztatás, bérek – ezekre a területekre fókuszált az a célellenőrzés-sorozat, amely 2013. október 2-a és 18-a között zajlott. Az országos akció során elsősorban a kereskedelmi és a vagyonvédelmi ágazat szereplői számíthattak revízióra, de számos vendéglátó-ipari, feldolgozóipari és építőipari munkáltató is célkeresztbe került.
A tipikus helyszínek a plázák, élelmiszerboltok, áruházak, standok, pékségek, dohányboltok, benzinkutak, illetve az ezeknél érintett vagyonvédelmi cégek voltak; az építőiparon belül a munkaterületeken dolgozókra koncentráltak. Egyéni vállalkozások, néhány fős cégek és száznál több embert alkalmazó nagyobb társaságok egyaránt látókörbe kerültek; jellemzően egyébként az utóbbiakkal volt kevesebb probléma.
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal minap közzétett jelentése szerint az összkép meglehetősen lesújtó: a célellenőrzés során 811 foglalkoztató 4,3 ezer dolgozóját ellenőrizték, s előbbieknek a 85 százalékánál, az utóbbiakat érintően pedig kétharmados arányban bukkantak szabálytalanságra. A leginkább szabálytisztelőnek a Csongrád és Hajdú-Bihar megyei munkáltatók bizonyultak (náluk az ellenőrzöttek mintegy felénél semmi kifogásolnivaló nem akadt), míg Nógrád, Vas és Veszprém megyében ahol megjelentek a revizorok, ott találtak is valamit.
Az eljárások egy része még tart, az azonban már most látszik, hogy körülbelül 170 esetben olyan mérvű szabályszegés mutatkozott, amelyek miatt munkaügyi bírságot kell kiszabni. A kisebb súlyú esetek közül körülbelül 250 vállalkozást a szabálytalanság megszüntetésére köteleznek; hasonló nagyságú körnél effajta kötelezés nem lesz, de a talált problémákra határozatban hívják fel a figyelmet. A tipikus jogsértések között egyebek mellett a hiányos vagy hamis nyilvántartás, a munkaviszony bejelentésének elmulasztása, a szerződés nélküli foglalkoztatás, a pótlékok elmaradása, a minimálbér alatti fizetés, a szabálytalan munkaidő-beosztás és a munkaidő-keret túllépése említhető. A munkaviszony megszűnésekor járó igazolásokkal sem volt minden rendben.
Az ágazatok közül a kereskedelem vizsgázott a legrosszabbul; nem annyira a feketefoglalkoztatás, mint inkább a munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó szabályok megsértése miatt. A vagyonvédelmi cégek nem bizonyultak könnyű esetnek: több ízben akadályozták az eljárást, nem adták át az iratokat, a hivatalos címen nem voltak elérhetőek, de az sem volt ritka, hogy a vizsgálat után nem sokkal ugyanott már egy más cég színeiben bukkantak fel ugyanazok a dolgozók és vezetők.
| Munkaügyi és tb-nyilvántartás, adatszolgáltatás 2014 |
|---|
|
Bizonytalan az új szabályok alkalmazásában? Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak Farkasné Gondos Krisztina OEP osztályvezetőnek, dr. Kártyás Gábor munkajogásznak és dr. Kovács Ferenc adószakértőnek – jöjjön el 2014. március 20-án szakmai konferenciánkra Ízelítő a tematikából:
Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. |
Az egyszerűsített foglalkoztatásnál alkalmazott egyik módszer, hogy a dolgozót csupán az ellenőrzés alatt, vagy az azt követő órákban jelentik be az illetékes hatóság felé. A cégek részéről gyakori érvelés, hogy a szabálytalanság oka nem szándékos mulasztás: elfelejtették a bejelentést, vagy nem volt rá idejük, illetőleg a könyvelőnek leadták a szükséges adatokat, aki azonban elmulasztott lépni. Az akció tapasztalatai alapján általában is elmondható: igen elterjedt az a munkáltatói magatartás, amely az ellenőrzések csekély valószínűségére alapoz, s – vállalva a lebukásveszélyt – a munkaügyi szabályszegések révén is mérsékelni próbálja a terheit. Ennek azonban nemcsak az államkassza látja kárát, hanem a dolgozók is, akiket gyakran „túlfoglalkoztatnak”, s miután a nem létező, vagy átláthatatlan nyilvántartással a tényleges munkaidejük követhetetlen, eleshetnek a túlmunkákért járó juttatásaiktól.
A szándékos jogsértő magatartás mellett továbbra is áll, hogy a munkáltatók egy része nincs tisztában a foglalkoztatásra vonatkozó szabályokkal, ezért nem tartja be azokat. Más részük bizonyos szabályok megszegését gazdasági szükséghelyzettel próbálja igazolni – például a megugrott megrendelések miatt nem adja ki a szabadságot, vagy épp nem fizet bért, mert elapadt a kereslet –, ennek kárvallottjai azonban megint csak a munkavállalók.
