Nagy Reformkönyvet ír Matolcsy
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Kárpát-medencei növekedési stratégiáját közölte a kormányzati portálon a nemzetgazdasági tárca: a Wekerle Tervet a Magyar Növekedési Terv és a Nagy Reformkönyv követi majd. A terv öt kitörési pontot vázol fel a térség gazdasága számára.
Közzétette honlapján a kormány a magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiáját, a Wekerle Tervet. „A Wekerle Terv célkitűzései szerves részét képezik mind a Magyar Növekedési Tervnek, mind pedig a fenntartható fejlődéshez vezető növekedés és foglalkoztatás magyar útját kijelölő Nagy Reformkönyvnek” – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium által készített stratégiai dokumentumban.
„A Wekerle Terv nyomán végrehajtott intézkedések által 2020-ra olyan Kárpát-medencei gazdasági teret képzelünk el, amelyben a térség országai a nyugat-európai országok gazdasági integrációjának szintjét elérik, és amelyben a kkv-k a Kárpát-medencei léptékű erőforrás- és piaci tervezésen keresztül hatékonyan hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez és az exportteljesítmény fokozásához” – írja le a stratégia legfontosabb célját a nemzetgazdasági tárca.
Az öt kitörési pont
A Kárpát-medence gazdaságának öt kitörési pontját nevezik meg a terv készítői: a jármű- és gépipari beszállítói együttműködést, a zöldgazdaságot, az élelmiszergazdaságot, a turizmust és az egészségipart, a kreatív ipart és az infokommunikációs szektort.
A Wekerle-terv szerint például a Kárpát-medence „különböző szinteket elfoglaló jármű- és gépipari beszállító cégei” együttműködve elérhetnék, hogy erős hálózatuk a külföldi működő tőke számára megkerülhetetlen legyen.
A Nemzetgazdasági Minisztérium integrálná a régió élelmiszergazdaságát is: elképzelésük szerint a termőföld tulajdonosai integrálhatnák az élelmiszerek feldolgozását és értékesítését, vagyis a terméknek a földtől a fogyasztóig való eljuttatásának láncolatát. „Az integráció felveti az erők egyesítésének, a szövetkezés ösztönzésének kérdését, mely téren támaszkodhatunk a XIX. század második felétől a XX. század közepéig fennállott és jól működő Hangya szövetkezetek tapasztalataira” – olvasható a tervben.
„A Wekerle Terv kreatív ipari része talán a legösszetettebb, de megvalósulása esetén Magyarországnak a legtöbb versenyelőnyt biztosító eleme” – írják a szerzők, akik ide sorolják a teljesség igénye nélkül a médiát (film, televízió, rádió, elektronikus és nyomtatott sajtó), az előadó- és képzőművészeteket, a kulturális örökséget, az építészetet, a dizájn-, forma- és divattervezést és a reklámszakmát.
A gyakorlás terepe
A stratégiai dokumentum célcsoportja a kkv-szektor. A nemzetgazdasági tárcánál úgy vélik, hogy a kis- és közepes cégek a külpiacokon való megjelenést a magyarok által lakott területeken kezdhetnék, és az itteni sikerek belépőt jelenthetnének számukra más külpiacokra is.
A koncepció sikere szempontjából elengedhetetlen, hogy létrejöjjön egy, Kárpát-medencei szintű munkaerő-piaci információs portál, ahol megjelennek azon munkalehetőségek, amelyek betöltése helyi szinten nem, vagy nehezen lehetséges.
Nincs konkrétum, de nem is kell
„A Wekerle Terv egy stratégiai tervdokumentum, alapvető feladata a legígéretesebb fejlesztési irányok kijelölése, melyek vezérfonalként szolgálnak a Kárpát-medencei gazdasági kapcsolatokat erősítő intézkedésekhez. Ezen konkrét intézkedések részletes kidolgozására egy-egy időszakra vonatkozó akcióterv keretében kerülhet majd sor” – írja a tárca azoknak, akik konkrétumokat hiányolnának az elképzelések közül.
A terv forrásáról mindössze egy mondat található a dokumentumban, e szerint „jelentős részben az Európai Unió által nyújtott fejlesztési forrásokra lehet majd támaszkodni”.
