Nehézkesen élénkül az ingatlanpiac

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A recesszió és a gazdasági bizonytalanság miatt mintegy 100-150 ezer ingatlan adásvétele maradt el – egyelőre. Most jobban megéri lakást bérelni, mint vásárolni. A piacon megjelentek a kínai és az orosz vásárlók. Ezek az OTP ingatlanpiaci elemzéseinek legfontosabb megállapításai.

A magyar ingatlanpiac halmozódó, lakással nem fedezett látens kereslete 100-150 ezer elmaradt tranzakció lehet, ez előbb-utóbb elindíthatja a piacot – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője. A válság előtt – már a túlfűtöttségtől mentes időszakban – a lakás adásvételek éves száma 150-180 ezer volt, ez 2009-től évi 80-90 ezerre csökkent; ha a 2009 óta eltelt időszakban csak a különbség felével számolunk, akkor is 100-150 ezer a meg nem valósult adásvételek száma – magyarázta az elemző. Az elmaradt vásárlások oka leginkább a bizonytalanság: az új lakásra szorulók nem mernek eladósodni, a bankok pedig nem mernek hitelezni.

A bérelt lakások lakbére akkor tekinthető piacinak, ha éves mértéke eléri a lakás árának öt százalékát. Miután a lakbérek jelenleg átlagosan ennél alacsonyabbak, az önerővel csökkentett lakáshitel törlesztőrészlete viszont ennél magasabb, a potenciális vevő most jobban jár, ha lakást bérel, a megtakarítását pedig bankbetétben tartja – mondta Kosztolánczy György, az ingatlanközvetítéssel foglalkozó OTP Ingatlanpont ügyvezető igazgatója. Piaci trend lett már az is Magyarországon, hogy aki bérlakásban kezdi az életét, az később is szívesebben lakik ilyenben, így elképzelhető, hogy hosszabb távon Magyarországon is nagyobb teret nyer a bérlakás a tulajdonnal szemben – jegyezte meg Valkó Dávid.

Vannak azonban olyan társadalmi rétegek, amelyek ha most el is halasztják a vásárlást, előbb-utóbb vevőként jelentkeznek: ide tartoznak a fiatalok, akik családot akarnak alapítani, illetve azok a családok, amelyek kinövik lakásukat – mondta Kosztolánczy György.

A kínálati oldalon megjelennek azok, akik vagy nem tudják a nagy lakásukat fenntartani, vagy éppen felesleges kiadásnak ítélik a magas rezsit, és kisebb lakásba költöznek. Az igények lejjebb adása egyébként általános, amit jól tükröz az a tény, hogy kereslet az 5-15 millió forint közti lakásokra van, az ennél sokkal drágább családi házakat már alig-alig lehet eladni – magyarázta a piaci helyzetet az OTP Ingatlanpont vezetője.

A kétezres évek közepén főleg ír, spanyol és olasz magánemberek is vásároltak – befektetési céllal – lakást Budapesten. Ők mára nagyrészt túladtak a lakásaikon. Ami nem kelt el, azt túl drágán kínálják. A helyükbe egyre inkább az orosz és kínai befektetők lépnek – vázolt egy másik piaci trendet Kosztolánczy György.

Az OTP Lakóingatlan Értéktérképe szerint tavaly két százalékkal csökkentek a lakásárak Magyarországon. A forgalom tekintetében az ország kettészakadt: a Dunántúlon csak három megyében csökkent a fogalom, míg a Dunától keletre csak három megyében nőtt – idézte cége legutóbbi elemzését Valkó Dávid. A megyeszékhelyek közül Győr, valamint a Mercedes beruházása miatt ipari központtá lett Kecskemét környékén nőtt leginkább a forgalom. Aktív a piac az egyetemi városokban, valamint az ország nyugati peremén is, ahonnan át lehet járni – akár naponta is – Ausztriába dolgozni. Optimista előrejelzés szerint az idén megáll az áresés, és az elhalasztott kereslet egy részéből is tranzakció válhat – vélte a vezető elemző.

(Forrás: MTI)

---