Nekiment az agrárkamara az élelmiszerláncoknak Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK)szerint a magyar élelmiszeripar tönkretételéhez vezet az import áruk favorizálása a kiskereskedelmi áruházláncok részéről, ezért felszólítja azokat, hogy részesítsék előnyben a magyar élelmiszereket, ellenkező esetben a köztestület korlátozást kezdeményez a 15 óra utáni piaci előnyük megszüntetésére.

A NAK közleményében ismertette, hogy Magyarország jelentős élelmiszer-exportőr, de a külkereskedelmi lehetőségek megváltoztak, a jelenlegi járványügyi helyzetben minden országban előtérbe helyeződött az import helyett a hazai termékek támogatása, a saját piac védelme.

Ezért a kamara kéri az áruházláncokat, hogy ebben a nehéz időszakban elsősorban magyar termelők és feldolgozók termékeit részesítsék előnyben, különös tekintettel az alapélelmiszerekre, egyebek közt a húsra, a tejre és a tejtermékekre, a zöldségekre és a gyümölcsökre.

Emellett a NAK jelzi a kormánynak is, hogy a tegyen intézkedéseket a külföldi termékek dömpingáron való behozatala ellen, ezzel is elősegítve a hazai áruk belpiaci pozíciójának megtartását. A kamara javasolja, hogy amennyiben az áruházláncok nem változtatnak üzletpolitikájukon, és nem növelik a magyar termékek részarányát, akkor 15 óra után csak élelmiszert lehessen vásárolni az áruházakban. Ezzel megszűnne például a nem élelmiszerek terén az előnyük azon üzletekkel szemben, amelyek 15 óra után nem lehetnek nyitva.

Kiemelték, hogy az afrikai sertéspestis (asp) miatt egyébként is nehéz helyzetben lévő húsipart különösen sújtja az olcsó import. A hazai sertés-felvásárlási árak egy év alatt 45 százalékot meghaladó emelkedését eddig alig több mint felerészben tudta a feldolgozóipar a kiskereskedelem felé az átadási áraiban érvényesíteni. A koronavírus-járvány miatt az export célországok „bezárkóztak”, a magyar termékek iránt megszokott megrendelések jelentősen csökkentek. Az európai piaci helyzet változása és a lelassult kínai export miatt más uniós országok is minden eszközzel helyet keresnek termékeiknek, így érkezhetnek a magyarországi multi kiskereskedelmi láncokba dömpingáron, szakmai szereplők szerint vélelmezhetően akár önköltség alatt hústermékek. Ez a folyamat lehetetlen árversenyre kényszeríti a hazai húsipart, kiszorítva azt a megmaradt belföldi piacáról is.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Nagyon meglódultak a fővárosi albérletárak, lassít a vidék

Minél kisebb a bérlemény, annál nagyobb az áremelkedés mértéke – összegezte az Otthon Centrum vezérigazgatója a fővárosi albérletpiacon lejátszódott folyamatokat. Átlagosan tíz százalékkal haladja meg az idei árszint a tavalyit, de az egyszobás lakások esetében majdnem húsz százalékos emelkedésről számolt be Kosztolánczy György. Vidéken nem szaladtak el ennyire az árak – olvasható a cég Adó Online-nak elküldött közleményében.

2024. november 22.

Zuhantak a beruházások

A beruházások volumene 2024 harmadik negyedévében a nyers adatok szerint 15,4 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. november 22.

Íme a minimálbér-emelés számokban

A 2025-ös minimálbér-emelés nyomán az ennyit keresők nettó fizetése havi 15 960 forinttal, míg a garantált bérminimumot kapóké 15 162 forinttal nő. A minimálbérre rakódó teljes közteher havi 11 160 forinttal nő; míg a garantált bérminimumra rakódó közterhek havi 10 602 forinttal forinttal emelkednek – olvasható a Niveus lapunknak küldött elemzésében.