Nekiment az agrárkamara az élelmiszerláncoknak Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK)szerint a magyar élelmiszeripar tönkretételéhez vezet az import áruk favorizálása a kiskereskedelmi áruházláncok részéről, ezért felszólítja azokat, hogy részesítsék előnyben a magyar élelmiszereket, ellenkező esetben a köztestület korlátozást kezdeményez a 15 óra utáni piaci előnyük megszüntetésére.

A NAK közleményében ismertette, hogy Magyarország jelentős élelmiszer-exportőr, de a külkereskedelmi lehetőségek megváltoztak, a jelenlegi járványügyi helyzetben minden országban előtérbe helyeződött az import helyett a hazai termékek támogatása, a saját piac védelme.

Ezért a kamara kéri az áruházláncokat, hogy ebben a nehéz időszakban elsősorban magyar termelők és feldolgozók termékeit részesítsék előnyben, különös tekintettel az alapélelmiszerekre, egyebek közt a húsra, a tejre és a tejtermékekre, a zöldségekre és a gyümölcsökre.

Emellett a NAK jelzi a kormánynak is, hogy a tegyen intézkedéseket a külföldi termékek dömpingáron való behozatala ellen, ezzel is elősegítve a hazai áruk belpiaci pozíciójának megtartását. A kamara javasolja, hogy amennyiben az áruházláncok nem változtatnak üzletpolitikájukon, és nem növelik a magyar termékek részarányát, akkor 15 óra után csak élelmiszert lehessen vásárolni az áruházakban. Ezzel megszűnne például a nem élelmiszerek terén az előnyük azon üzletekkel szemben, amelyek 15 óra után nem lehetnek nyitva.

Kiemelték, hogy az afrikai sertéspestis (asp) miatt egyébként is nehéz helyzetben lévő húsipart különösen sújtja az olcsó import. A hazai sertés-felvásárlási árak egy év alatt 45 százalékot meghaladó emelkedését eddig alig több mint felerészben tudta a feldolgozóipar a kiskereskedelem felé az átadási áraiban érvényesíteni. A koronavírus-járvány miatt az export célországok „bezárkóztak”, a magyar termékek iránt megszokott megrendelések jelentősen csökkentek. Az európai piaci helyzet változása és a lelassult kínai export miatt más uniós országok is minden eszközzel helyet keresnek termékeiknek, így érkezhetnek a magyarországi multi kiskereskedelmi láncokba dömpingáron, szakmai szereplők szerint vélelmezhetően akár önköltség alatt hústermékek. Ez a folyamat lehetetlen árversenyre kényszeríti a hazai húsipart, kiszorítva azt a megmaradt belföldi piacáról is.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 2.

Újabb bankok és a Wise is áthárítja a lakosságra az illetékemelést

A MagNet Bank és a Polgári Bank mellett a Wise is továbbadja a pénzügyi tranzakciós illeték emelését 2025. februártól. Érdekesség, hogy jövőre Szlovákiában is elindul a hazai pénzügyi tranzakciós illetéknek megfelelő pénzügyi tranzakciós adó, mely gyakorlatilag a magyar modellen alapul – értesült a BiztosDöntés.hu.

2024. december 2.

Továbbra is a főváros a legjobb választás az ingatlanbefektetők számára

Több százalékponttal nőttek a lakáspiaci hozamok Magyarországon 2023-hoz képest, és bár Budapesten némileg magasabbak, a vidéki városokban is kedvezően alakult az elérhető nyereség. A befektetési célú lakásvásárláskor számításba vett kétféle hozam, a bérleti díj, illetve a lakásárak változásából származó profit egyaránt növekedett, a javulásban nagy szerepet játszott többek között a javuló kamatkörnyezet – derül ki az MBH Jelzálogbank legfrissebb ingatlanpiaci elemzéséből.

2024. november 29.

Siemens: adathiány akadályozza a vállalatok dekarbonizációját

A 13 ország és hét iparág összesen 650 felsővezetőjével készített felmérésen alapuló Siemens-kutatás azt vizsgálta, hogy a digitalizáció, az adathasználat, valamint a technológiai innovációk adaptációja hogyan járul hozzá a vállalatok karbonlábnyomának csökkentéséhez, illetve hogyan térülnek meg ezek a fejlesztések mind fenntarthatósági, mind üzleti szempontból.