Nem álmodnak elég nagyot a magyar vállalkozók


A hazai kkv-tulajdonosok mindössze 3 százaléka szeretne nemzetközi céget építeni, de a nagyvállalattá növekedés is csupán 5 százalékuk céljai között szerepel. A magyar vállalkozók több mint kétharmada nem tűz ki ambiciózus üzleti célokat maga elé. Mindez aggodalomra adhat okot, mert nagy ambíciók nélkül kevesebb lesz a hazai nagyvállalkozás, és ha kevesebb a nagyvállalkozás, kevésbé erős a gazdaság – állapítja meg a Szemléletváltó vállalkozói szemlélet- és készségfejlesztő mentorprogram kutatása.

Webáruházról rendelve egyre többször cseh vagy szlovák cégtől érkezik a csomag, ahogy a hazai bevásárlóközpontokban magyarnál is több lengyel márkával találkozhatunk. A régiós startupok, sikeres technológiai cégek élmezőnyében is csak elvétve akadnak magyarok. Adódik a kérdés, hogy miben mások a hazai vállalatok. Nem akarnak, vagy nem tudnak nagyobbra nőni?A Szemléletváltó vállalkozásfejlesztési program kutatása arra a meglepő következtetésre jutott, hogy a hazai kkv-tulajdonosok motivációjában kereshető a jelenség egyik fő oka. Szeptemberben készített országos kutatásuk szerint egy vállalkozás sikere és a vállalkozó által kitűzött célok között szignifikáns kapcsolat áll fenn. Ez azt jelenti, hogy akik nagyobb célokat tűznek ki, azok között többen érnek el nagyobb üzleti eredményeket.Éppen ezért aggasztó, hogy a vállalkozók mindössze 3 százaléka szeretne nemzetközi, öt százalék pedig nagyvállalatot építeni a cégéből, de a középvállalati szintet is csak negyedük tűzte ki célként. A legtöbben kisvállalatként látják magukat a jövőben (41%). Nem is igazán vállalkozóként, hanem sokkal inkább elismert szakemberként látja magát a jövőben a kkv-tulajdonosok 18 százaléka. A megkérdezettek 9 százalékának pedig még ilyen ambíciója sincs, egyszerűen csak jól akar keresni.„Aki kis cégről álmodik, ritkán épít nagyot! Ahogy a kutatásból is kiderül, az ambiciózus vállalkozók cégeinek nagyobb az árbevétele, több munkavállalót foglalkoztatnak, szervezettebbek és gyorsabban növekednek. Merni kell nagyot álmodni” – emelte ki a kutatás legfőbb következtetését Molnár G. Dávid közgazdász, a Szemléletváltó program vezetője.A vállalkozók többsége megrekedTermészetesen önmagában az ambiciózus célok nem elegendők a sikerhez. Iparáganként nagyon eltérő, hogy milyen új ötlet, marketingmegoldás, gyártástechnológia vagy valami más hozhat sikert, de összeköti a sikeres cégeket a jól megszervezett munkamegosztás. Tudni kell, mi a cégvezető, a tulajdonos és a munkatársak feladata – azonban mindez nehéz, ha ezeket egy személyben a vállalkozó látja el.A felmérés alapján a hazai vállalkozók 81 százaléka mindenesként dolgozik a cégében, egyszerre foglalkozva a pénzüggyel, a marketinggel, a stratégiával, a HR-rel és a szakmai kérdésekkel.„Ez a vállalkozó evolúciójának* a korai szakasza, amikor a vállalkozó csinál mindent, vagy van pár alkalmazottja, de minden szál az ő kezében fut össze, és aktívan részt vesz a napi munkában. A legtöbb vállalkozás nem tud innen továbblépni. Az ilyen vállalkozások lehetőségei korlátozottak, és a vállalkozó a cégének a rabja: nem tud nyugodtan szabadságra, táppénzre menni, pihenni, mert akkor leáll a vállalkozás. Szinte minden vállalkozás átmegy ezen a helyzeten, de sajnos a többség itt megreked” – mutat rá Molnár G. Dávid.Ez a jelenség nagyban korlátozza a cégek növekedési lehetőségeit, hiszen aki nem tudja delegálni a feladatait, nem tud továbblépni és nagyobb vállalatot építeni. Amennyiben a kollégák nem kapnak a szakterületükön bizalmat, lehetőséget az önálló döntéshozatalra és a fejlődésre, az szintén korlátozza a kkv-k növekedési lehetőségét.Mindössze a vizsgált kkv-k 10 százaléka érte el a vezetői korszakot, amikor már vannak vezetők a cégnél, akik a cégtulajdonosnak felelnek, és mindössze a válaszadók 4 százaléka jutott el a befektetői korszakba, amikor van egy megbízott vezetője a cégnek, aki a vállalkozónak felel.„A vállalkozók fele nem ott tart, ahol szeretne! A kutatásban megvizsgáltuk azt is, hogy milyen vállalkozást szeretnének, milyen evolúciós korszakba szeretnének eljutni a vállalkozók. Bár a válaszadók fele szeretne fejlődni, itt is beigazolódott, hogy nem mernek nagyot álmodni: 54 százalékuk nem akar kilépni a mindenes korszakból” – mondta Molnár G. Dávid.A nagy cél fejlődésre ösztönözA vállalkozók legnagyobb üzleti kihívása ma a vevőszerzés (40%), a hatékonyság- és profitnövelés (28%), valamint a csapatépítés és motiválás (13%).Az adatokból kitűnik, hogy a vállalkozók többsége folyamatosan képezi magát. A kezdővállalkozók havi egy-két órát töltenek önfejlesztéssel, később ez felmegy heti 1-2 órára, majd megint csökken, és havi 2-3 órában stagnál.Azonban a személyes ambíció itt is befolyásolja, hogy mennyit tanul a vállalkozó: minél nagyobb céljai vannak, annál többet fejleszti magát. A legnépszerűbb önfejlesztési forma az olvasás (74%), az online oktatóanyagok olvasása (44%), az online képzések, tréningek (42%) és az oktatóvideók fogyasztása (41%).„Mivel a kkv-k szerepe az ország gazdaságában meghatározó, a kkv-k ambíciója közvetlenül hatással van a gazdaságra. Aki kisvállalkozást álmodik, kisvállalkozóként kel! Erősíteni kell a vállalkozók ambícióit. Merni kell nagyot álmodni, majd tanulni és tenni kell érte” – összegezte a kutatás tanulságait Molnár G. Dávid, a Szemléletváltó programvezetője.

Forrás: Szemléletváltó Program sajtóanyaga


Kapcsolódó cikkek

2024. március 1.

Élénkül az ingatlanpiac

Februárban bővült a kínálat az eladó lakóingatlanok piacán havi és éves összevetésben, miközben a kereslet is jelentősen nőtt – közölte saját adatai alapján az ingatlan.com.

2024. március 1.

Derűlátóbbak a cégvezetők

A beszerzésimenedzser-index (BMI) szezonálisan kiigazított februári értéke 52,2 pontra javult a januári 50,1 pontos értékről; februárban a válaszadók az előző hónaphoz képest mérsékelt bővülésről számoltak be – közölte pénteken a Magyar logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT).

2024. március 1.

Az uniós energiapiac manipulációval szembeni védelmét erősítené az EP

Az Európai Parlament elfogadta a nagykereskedelmi energiapiacon folytatott piaci manipulációval szembeni fellépésről szóló REMIT-rendelet módosítását, egyebek mellett hatékonyabb védelmet biztosítva az európai háztartások és vállalkozások számára energiaszámláik védelmében a rövid távú piaci áringadozásokkal szemben – tájékoztatott az uniós parlament csütörtökön.