Nem álmodnak elég nagyot a magyar vállalkozók


A hazai kkv-tulajdonosok mindössze 3 százaléka szeretne nemzetközi céget építeni, de a nagyvállalattá növekedés is csupán 5 százalékuk céljai között szerepel. A magyar vállalkozók több mint kétharmada nem tűz ki ambiciózus üzleti célokat maga elé. Mindez aggodalomra adhat okot, mert nagy ambíciók nélkül kevesebb lesz a hazai nagyvállalkozás, és ha kevesebb a nagyvállalkozás, kevésbé erős a gazdaság – állapítja meg a Szemléletváltó vállalkozói szemlélet- és készségfejlesztő mentorprogram kutatása.

Webáruházról rendelve egyre többször cseh vagy szlovák cégtől érkezik a csomag, ahogy a hazai bevásárlóközpontokban magyarnál is több lengyel márkával találkozhatunk. A régiós startupok, sikeres technológiai cégek élmezőnyében is csak elvétve akadnak magyarok. Adódik a kérdés, hogy miben mások a hazai vállalatok. Nem akarnak, vagy nem tudnak nagyobbra nőni?A Szemléletváltó vállalkozásfejlesztési program kutatása arra a meglepő következtetésre jutott, hogy a hazai kkv-tulajdonosok motivációjában kereshető a jelenség egyik fő oka. Szeptemberben készített országos kutatásuk szerint egy vállalkozás sikere és a vállalkozó által kitűzött célok között szignifikáns kapcsolat áll fenn. Ez azt jelenti, hogy akik nagyobb célokat tűznek ki, azok között többen érnek el nagyobb üzleti eredményeket.Éppen ezért aggasztó, hogy a vállalkozók mindössze 3 százaléka szeretne nemzetközi, öt százalék pedig nagyvállalatot építeni a cégéből, de a középvállalati szintet is csak negyedük tűzte ki célként. A legtöbben kisvállalatként látják magukat a jövőben (41%). Nem is igazán vállalkozóként, hanem sokkal inkább elismert szakemberként látja magát a jövőben a kkv-tulajdonosok 18 százaléka. A megkérdezettek 9 százalékának pedig még ilyen ambíciója sincs, egyszerűen csak jól akar keresni.„Aki kis cégről álmodik, ritkán épít nagyot! Ahogy a kutatásból is kiderül, az ambiciózus vállalkozók cégeinek nagyobb az árbevétele, több munkavállalót foglalkoztatnak, szervezettebbek és gyorsabban növekednek. Merni kell nagyot álmodni” – emelte ki a kutatás legfőbb következtetését Molnár G. Dávid közgazdász, a Szemléletváltó program vezetője.A vállalkozók többsége megrekedTermészetesen önmagában az ambiciózus célok nem elegendők a sikerhez. Iparáganként nagyon eltérő, hogy milyen új ötlet, marketingmegoldás, gyártástechnológia vagy valami más hozhat sikert, de összeköti a sikeres cégeket a jól megszervezett munkamegosztás. Tudni kell, mi a cégvezető, a tulajdonos és a munkatársak feladata – azonban mindez nehéz, ha ezeket egy személyben a vállalkozó látja el.A felmérés alapján a hazai vállalkozók 81 százaléka mindenesként dolgozik a cégében, egyszerre foglalkozva a pénzüggyel, a marketinggel, a stratégiával, a HR-rel és a szakmai kérdésekkel.„Ez a vállalkozó evolúciójának* a korai szakasza, amikor a vállalkozó csinál mindent, vagy van pár alkalmazottja, de minden szál az ő kezében fut össze, és aktívan részt vesz a napi munkában. A legtöbb vállalkozás nem tud innen továbblépni. Az ilyen vállalkozások lehetőségei korlátozottak, és a vállalkozó a cégének a rabja: nem tud nyugodtan szabadságra, táppénzre menni, pihenni, mert akkor leáll a vállalkozás. Szinte minden vállalkozás átmegy ezen a helyzeten, de sajnos a többség itt megreked” – mutat rá Molnár G. Dávid.Ez a jelenség nagyban korlátozza a cégek növekedési lehetőségeit, hiszen aki nem tudja delegálni a feladatait, nem tud továbblépni és nagyobb vállalatot építeni. Amennyiben a kollégák nem kapnak a szakterületükön bizalmat, lehetőséget az önálló döntéshozatalra és a fejlődésre, az szintén korlátozza a kkv-k növekedési lehetőségét.Mindössze a vizsgált kkv-k 10 százaléka érte el a vezetői korszakot, amikor már vannak vezetők a cégnél, akik a cégtulajdonosnak felelnek, és mindössze a válaszadók 4 százaléka jutott el a befektetői korszakba, amikor van egy megbízott vezetője a cégnek, aki a vállalkozónak felel.„A vállalkozók fele nem ott tart, ahol szeretne! A kutatásban megvizsgáltuk azt is, hogy milyen vállalkozást szeretnének, milyen evolúciós korszakba szeretnének eljutni a vállalkozók. Bár a válaszadók fele szeretne fejlődni, itt is beigazolódott, hogy nem mernek nagyot álmodni: 54 százalékuk nem akar kilépni a mindenes korszakból” – mondta Molnár G. Dávid.A nagy cél fejlődésre ösztönözA vállalkozók legnagyobb üzleti kihívása ma a vevőszerzés (40%), a hatékonyság- és profitnövelés (28%), valamint a csapatépítés és motiválás (13%).Az adatokból kitűnik, hogy a vállalkozók többsége folyamatosan képezi magát. A kezdővállalkozók havi egy-két órát töltenek önfejlesztéssel, később ez felmegy heti 1-2 órára, majd megint csökken, és havi 2-3 órában stagnál.Azonban a személyes ambíció itt is befolyásolja, hogy mennyit tanul a vállalkozó: minél nagyobb céljai vannak, annál többet fejleszti magát. A legnépszerűbb önfejlesztési forma az olvasás (74%), az online oktatóanyagok olvasása (44%), az online képzések, tréningek (42%) és az oktatóvideók fogyasztása (41%).„Mivel a kkv-k szerepe az ország gazdaságában meghatározó, a kkv-k ambíciója közvetlenül hatással van a gazdaságra. Aki kisvállalkozást álmodik, kisvállalkozóként kel! Erősíteni kell a vállalkozók ambícióit. Merni kell nagyot álmodni, majd tanulni és tenni kell érte” – összegezte a kutatás tanulságait Molnár G. Dávid, a Szemléletváltó programvezetője.

Forrás: Szemléletváltó Program sajtóanyaga


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Csökkent az AutoWallis árbevétele és nyeresége

Az AutoWallis csoport 89,1 milliárd forint árbevételt ért el az első negyedévben, 11 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Adózás utáni eredménye 1,48 milliárd forint lett, 70 százalékkal csökkent a tavalyi első negyedévhez képest – közölte a vállalat pénteken.

2024. május 17.

Fontos határidő közeledik a gazdasági szankciókkal érintett magyar cégeknek

Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.