Nem kell már az SZJ-szám a számlára


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egymás után hallom a könyvelőktől illetve a megbízóimtól, hogy visszaküldi a vevő a kibocsátott számlájukat, mert nincs rajta a vámtarifaszám (vtsz) vagy szolgáltatások esetében az SZJ szám.

Addig nem akarják kifizetni a számlát, amíg a statisztikai jelzőszámot rá nem írja az eladó. Ez az eljárás törvénytelen, különösen akkor, ha a számla kifizetési időpontjának eltolására használják, hiszen jogszabály mondja ki, hogy ezeket a statisztikai besorolási számokat már nem kell feltüntetni a számlákon!

Felhívom a figyelmet arra, hogy ha egy vevői pozícióban lévő vállalkozásnak az a kifejezett kívánsága, hogy az általa befogadott számlán szerepeljen a vásárolt termék vagy szolgáltatás statisztikai jelzőszáma, akkor ezt az eladóval megkötött írásbeli szerződésbe külön kikötésként bele kell foglalnia. Arról se feledkezzen meg, hogy azt az időpontot is meg kell határozni, amely időpontban érvényes statisztikai jelzőszámot követel, mert ezek folyamatosan változnak, ahogy a gazdasági élet is. Ez volt az egyik oka annak, hogy megszüntették.

Kötelező elemek

A számla kötelező tartalmi elemeit az általános forgalmi adóról szóló törvény határozza meg, – régen is így volt, – mert ez az a bizonylat, amely az előzetesen felszámított adó levonására jogosít, de csak akkor, ha az előírt szabályoknak megfelel.

2007. december 31-ig a régi áfa-törvény előírása szerint az volt a szabály, hogy a termék vagy szolgáltatás értékesítésekor a statisztikai besorolási számot (vtsz, SZJ,) akkor – és csak akkor! – kellett feltüntetni a kibocsátott számán, ha az általános forgalmi adóról szóló törvény kifejezetten erre a számra való hivatkozással említette az adott ügyletet. Ez akkor fordult elő, ha valamilyen kedvezményről, speciális adózási módról vagy adómentességről rendelkezett a törvény. Az alkalmazandó statisztikai besorolási számhoz ún. állapotrögzítő rendelkezés kapcsolódott az adózás rendjéről szóló törvényben, melyben meghatározták azt az időpontot, amely a jelzőszám érvényességének napját jelölte. (Mint az előbb is utaltam rá, ezek a számok, még éven belül is többször változnak, az adózási szabályok viszont ennek függvényében nem változhatnak.)

Főszabályként tehát a statisztikai besorolási szám feltüntetése a számlán már 2007-ben sem volt kötelező feltétel, csak különleges esetekben.

2008. január 1-től az új áfatörvény is átvette ezt a szabályozást, melynek lényege az volt, hogy a statisztikai besorolási szám csak akkor jelenti a számla kötelező tartalmi elemét, vagyis csak akkor kellett feltüntetni és olyan részletezettségben a vtsz-t vagy SZJ-t, amennyiben „a törvény a terméket vagy szolgáltatást erre való hivatkozással jelöli.” Ez a rendelkezés ugyanazt jelentette, mint az előző évben hatályos előírás, tehát általános esetben nem kötelező feltüntetni a számlán a statisztikai besorolási számot, csak egyes különleges adózási módoknál.

Kötelező elemek május 1-jétől

2008. május 1-i hatállyal módosították az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényt. E módosítás tartalmáról már rengeteg cikk megjelent.
Az áfatörvény 169.§-a sorolja fel azokat a minimálisan megkövetelt adatokat, amelyeket egy számlának tartalmaznia kell. Ezek a következők:

    1.) a számla kelte (amikor kibocsátotta az eladó)
    2.) a számla sorszáma,
    3.) az eladó adószáma,
    4.) a beszerzést teljesítő, s emiatt adófizetésre kötelezett adózó adószáma,
    5.) az eladó neve és címe,
    6.) a vevő neve és címe,
    7.) az értékesített termék vagy szolgáltatás megnevezése, annak jelölése a számla kibocsátására kötelezett adózó választása alapján,
    8.) az értékesítés mennyisége, ha az természetes mértékegységben kifejezhető,
    9.) a teljesítés időpontja, ha a számla kibocsátása (kelte) ettől eltérő időpontban történt,
    10.) az értékesített termék vagy szolgáltatás egységára,
    11.) az alkalmazott árengedmény, ha azt az egységár nem tartalmazta,
    12.) az általános forgalmi adó alapja,
    13.) az adó mértéke (hány százalékos),
    14.) az áfa összege,
    15.) egyértelmű megfogalmazás, vagy jogszabályi utalás arra, ha az értékesítés adómentes, vagy ha az áfa megfizetésére a vevő (a termék vagy szolgáltatás beszerzője) kötelezett,
    16.) új közlekedési eszköz értékesítése esetén a törvényben meghatározott kiegészítő adatok (például: hengerűrtartalom, első forgalomba helyezés, eddig megtett km, stb.),
    17.) utazásszervezési szolgáltatás esetén egyértelmű utalás a különleges adózási módra,
    18.) használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab, vagy régiség értékesítése esetén, egyértelmű utalás a különleges adózási mód alkalmazására,
    19.) pénzügyi képviselő alkalmazása esetében, a pénzügyi képviselő neve, címe, és adószáma.

A 2008. május 1-én hatályba lépett törvénymódosítással törölték a statisztikai besorolási számnak még abban a kicsi körben – például, ha valaki hulladékot értékesített, – való kötelező alkalmazását is, amely addig hatályban volt.
A törvénymódosítás eleget tett annak a közösségi jogi kívánalomnak, hogy az adóalanynak lehetőséget kell biztosítani abban a tekintetben, hogy milyen módon kívánja szabatosan megjelölni a számlán, hogy milyen terméket értékesít, vagy milyen szolgáltatást nyújt.

Ezáltal a törvény értelmében nem kötelező a továbbiakban a számlán a Szolgáltatás Jegyzék (SZJ) számot, illetve a Vámtarifaszámot (vtsz.) feltüntetni akkor sem, amikor olyan termék értékesítése, vagy szolgáltatás nyújtása történik, amelyre a törvény ezen azonosítószámokkal hivatkozik.
Azonban a számlát kibocsátó adóalanynak továbbra is lehetősége van arra, hogy ha saját maga úgy kívánja, akkor az általa kibocsátott számlán az SZJ, illetve a vtsz. hivatkozást is használja, azaz feltüntesse azt. Erre azonban senki nem kötelezheti, csak ha erről előzetesen írásban megállapodtak.

.

Választható

A statisztikai besorolási szám alkalmazását választó számlakibocsátónak a következőkre kell figyelnie:
– Az általános forgalmi adóról szóló törvény 169.§-ának „f” pontja úgy fogalmaz, hogy „az e törvényben alkalmazott vtsz és SZJ számok alkalmazhatók” a termék vagy a szolgáltatás azonosítására, ha ezt választjuk. Tehát pontosan azokat lehet a számlára írni, ami az áfa-törvényben szerepel!
– Ugyanakkor a termékek és szolgáltatások zömére vonatkozóan az áfatörvényben nem szerepel statisztikai besorolási szám. Mi lehet a megoldás akkor, ha az eladó saját jószántából, vagy a vevővel történt megállapodás alapján mégis ragaszkodik annak feltüntetéséhez?

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 176.§-ának (13) bekezdése továbbra is hatályban maradt.Eszerint

    – a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény kivételével – az adótörvények alkalmazásában, az általános forgalmi adó esetében a hivatkozással meghatározott termékek (építmények) és szolgáltatások vonatkozásában
    – a Kereskedelmi Vámtarifa (vtsz.) 2002. év július hó 31. napján hatályos,
    – a Központi Statisztikai Hivatal Építményjegyzékének (ÉJ) 2002. év július hó 31. napján érvényes,
    – a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékének (SZJ), valamint minden más esetben a Központi Statisztikai Hivatal 2002. év szeptember hó 30. napján érvényes

besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg. Az utóbbi években is volt már probléma abból, hogy megvették a statisztikai besorolási jegyzék legújabb köteteit, s az abban szereplő számokat használták (szabálytalanul).

Mindezeket figyelembe véve mindenkinek azt javaslom, hogy saját választása alapján se tüntesse fel a számláján a statisztikai jelzőszámokat, mert nem kell, és csak kavarodást okoz. A termékek és szolgáltatások egyértelmű, érthető megnevezésének alkalmazására szokjunk rá!

Kovácsné Álmosdy Judit



Kapcsolódó cikkek

2021. július 29.

Vizsgálódik a GVH a tégla piacon

A Gazdasági Versenyhivatal gyorsított ágazati vizsgálatot indított a kerámia falazóelemek hazai piacán. E vizsgálati eszköz alkalmazására először került sor, amióta a Kormány kibővítette a versenyhatóság eszköztárát az építőipari piaci problémák hatékonyabb kezelésére – olvasható a hivatal weboldalán.

2021. július 29.

Élénkül a lakásépítés

Erős területi átrendeződéssel élénkül a lakásépítés, az első fél évben 9795 új lakás épült, 12,8 százalékkal több mint egy évvel korábban – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A növekedést az első negyedévi 28,9 százalékos emelkedés hozta, a második negyedévben 272-vel 6,9 százalékkal kevesebb lakást adtak át.

2021. július 28.

Drágulhat az édes élet

Drágulásra készülnek az édességgyártó vállalkozások, de a termelés korszerűsítésével megőrizhetik a versenyképességüket – mondta a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke, a szervezet szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten.