Nem változtatott az alapkamaton a monetáris tanács


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 13,0 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi kamatmeghatározó ülésén, a kamatfolyosót azonban szűkítette, a felső szélét 450 bázisponttal 25 százalékról 20,5 százalékra csökkentették.

A monetáris tanács ülésén fenntartotta a jegybanki alapkamat tavaly szeptember óta hatályos szintjét, valamint 18 százalékon tartotta az egynapos betéti kamatszintet. A kamatfolyosó alsó szélét változatlanul 12,5 százalékon hagyta a testület. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak.

A forint árfolyama a hírre nem változott.

A monetáris tanács keddi döntésével 13,0 százalékon tartotta az alapkamatot, a kamatfolyosót azonban szűkítette, a felső szélét 450 bázisponttal 25 százalékról 20,5 százalékra csökkentette. A kamatfolyosó alsó szélét változatlanul 12,5 százalékon hagyta a testület. A közlemény szerint a kamatfolyosó szűkítésére az adott lehetőséget, hogy az elmúlt időszakban külső és belső tényezők következtében folyamatosan javult a kockázati környezet és egyúttal Magyarország kockázati megítélése; a szélsőséges forgatókönyvek kockázatai csökkentek.

A jegybank a következő kamatdöntő ülések alkalmával mérlegeli a kockázati megítélés javulásának tartósságát, és ez alapján hoz döntést az egynapos eszközök kamatkondícióinak változtatásáról – írták az indoklásban. A monetáris tanács beszámolt arról is, hogy a kötelezőtartalék-rendszer átállása áprilisban gördülékenyen megtörtént. A jegybank a bankközi forintlikviditás hosszabb távú lekötését célzó eszközöket a monetáris transzmisszió erősítése érdekében a következő időszakban is alkalmazza – húzták alá.

A grémium megerősítette, hogy a következő hónapokban a fogyasztóiár-index egyre gyorsabb ütemű csökkenése várható, amihez az év közepétől a bázishatások felerősödése is hozzájárul. Az infláció 2023-ban 15,0-19,5, 2024-ben 3,0-5,0, 2025-ben pedig 2,5-3,5 százalék között alakul – vetítették előre.

A közleményben arra is kitértek, hogy magyar gazdaság idei növekedését főként a belső keresleti tényezők lassítják, a növekedés újbóli élénkülése az infláció jelentősebb csökkenésével és a beruházások felfutásával párhuzamosan az év második felében várható. A jegybanki előrejelzés alapján éves szinten a GDP 2023-ban 0,0-1,5 százalékkal, 2024-ben 3,5-4,5 százalékkal, míg 2025-ben 3,0-4,0 százalékkal bővül.

A költségvetési hiány mérséklődése idén tovább folytatódik, éves szinten 3,9 százalékos hiány várható. Az államadósság-ráta a 2022 végi 73,3 százalékos GDP-arányos szintről az idei év végére 69 százalékra, 2025 végére pedig 65 százalék közelébe csökkenhet – olvasható a közleményben.

Az MNB felhívta a figyelmet arra, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya 2023 februárjában jelentősen mérséklődött, ezzel Magyarország finanszírozási egyenlege több mint egy év után ismét pozitívvá vált. Kifejtették: a külső egyensúly javulása mögött a csökkenő energiaegyenleg, a kedvezőbbé váló cserearányok, a belföldi kereslet alkalmazkodása és az export dinamikus növekedése áll. Jövőre a normalizálódó világgazdasági környezettel, valamint az elmúlt időszakban kiépült új exportkapacitások termelésbe állásával folytatódik a külkereskedelmi egyenleg és a finanszírozási képesség javulása – jelezték előre.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 22.

Virág Barnabás: visszafogott tere van a további kamatvágásnak

A jegybank júniusban folytathatja a kamatcsökkentési pályát és az alapkamat a 6,75-7,00 százalékos sávba kerülhet, azonban a jelenlegi adatok alapján az év második felében nagyon visszafogott tere van a további kamatvágásnak – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a monetáris tanács keddi kamatdöntését követő online háttérbeszélgetésen.