Nem változtatott az alapkamaton a monetáris tanács


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 13,0 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén.

A kamatfolyosó két szélét sem módosította a testület. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak.

Tehát az alapkamat az előzőeknek megfelelően:

  • az alapkamat 13 százalék,
  • az O/N jegybanki betét 12,5 százalék,
  • az O/N fedezett hitel pedig 25 százalék marad.

A szigorú monetáris kondíciók tartósan fennmaradnak, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését – erősítette meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a keddi kamatdöntést indokló, a jegybank honlapján publikált közleményében.

A monetáris tanács – a piaci várakozásoknak megfelelően – nem változtatott a jegybanki alapkamat 13,0 százalékos szintjén, és a kamatfolyosó két szélét sem módosította. A grémium kiemelte, hogy az év végére meghirdetett, bankközi forintlikviditást szűkítő eszközök tovább erősítik a monetáris transzmissziót.

A gyorsan változó kockázati környezetben a piaci stabilitás fenntartása változatlanul kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez – jegyezték meg. Az MNB a pénzügyi piaci helyzet tartós elmozdulásaira fókuszál, és az október közepén bevezetett eszközeit a kockázati megítélés trendszerű javulásáig alkalmazza – tették hozzá. A közlemény szerint az októberben bevezetett egynapos betéti gyorstender- és devizacsere-ügyletek a hozamgörbe rövidebb szegmensében szigorúbb kamatkondíciókat eredményeznek.

Az MNB az év végéig közvetlenül biztosítja a nettó energiaimport fedezése miatt felmerülő jelentősebb devizalikviditási igényt, miközben előretekintve is folyamatosan szem előtt tartja, hogy megfelelő legyen a devizatartalék szintje – mutattak rá. A jegybanknál úgy látják, hogy az elmúlt hónapokban az energiafogyasztás csökkenésével megindult a hazai gazdaság energiapiaci alkalmazkodása, ami az energiaárak csökkenése mellett lehetővé teszi, hogy a devizapiaci egyensúly a korábban vártnál kisebb mértékű devizalikviditás nyújtással is megőrizhető maradjon.

Az MNB november végén 2 hónapos futamidejű betéti tendert tart a bankrendszer likviditásának tartós lekötésére, továbbá december elejétől ismét megtartja év végén átnyúló futamidejű eurolikviditást nyújtó devizaswaptendereit és diszkontkötvény-aukcióit – tájékoztattak, utalva arra, hogy az aktív piaci jelenléttel erősítik a monetáris transzmisszió hatékonyságát. Az MNB jelezte, hogy a rendkívüli aszályhelyzet és a magas energiaárak begyűrűzésének eredményeként az infláció a következő hónapokban tovább emelkedik, igaz csökkenő ütemben.

Rámutattak: a külső inflációs nyomás, illetve a szállítási költségek és a nyersanyagárak felől érkező költségsokkok enyhülése, a globális gazdaság növekedésének lassulása és a mérséklődő belső kereslet árleszorító hatása jövő év elejétől várhatóan egyre markánsabban jelenik meg a hazai árak alakulásában, az infláció fokozatos fordulatát okozva. A fogyasztóiár-index 2022-ben átlagosan 13,5-14,5 százalék között alakulhat; a hazai infláció 2023 első felében lassan, majd az év közepétől jelentősebben csökken – részletezték. A fogyasztóiár-index 2024 első felében tér vissza a jegybanki toleranciasávba – tették hozzá. A testület felhívta a figyelmet arra, hogy a szigorú monetáris kondíciók segítik a másodkörös inflációs hatások elkerülését és az inflációs várakozások horgonyzását.

A monetáris tanács szerint a kormány által bejelentett intézkedések várhatóan biztosítják az idei költségvetési cél elérését, így az államadósság-ráta 2022 végére GDP-arányosan 76 százalék közelébe csökken. A hazai GDP 2022-ben 3,0-4,0 százalékkal, 2023-ban 0,5-1,5 százalékkal, míg 2024-ben 3,5-4,5 százalékkal bővülhet – erősítették meg. A jegybanknál úgy látják, hogy nettó export a külső piacok és az ellátási láncok helyreállásával párhuzamosan a jövő év végétől járulhat hozzá ismét pozitívan a GDP növekedéséhez.

A monetáris tanács szerint az elhúzódó orosz-ukrán háború, az európai energiaválság és az általánosan emelkedő kamatkörnyezet hatására tovább növekedett a recesszió kockázata a világgazdaságban. Az erősödő recessziós kockázatok, az ezzel párhuzamosan csökkenő világpiaci energia- és nyersanyagárak, illetve a mérséklődő nemzetközi szállítási költségek 2023-tól globális szinten az áremelkedés lassulását vetítik előre – így fogalmaztak a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. február 23.

Enyhe recesszióban Németország

Végleges és kiigazított adatok szerint a német GDP 0,1 százalékkal csökkent 2023-ban, éves összevetésben. A negyedik negyedéves gazdasági teljesítmény rontotta érdemben a mutatót.