Nettó 120.600 forint – ennyi ma az átlagkereset


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az első negyedévben 2,7 százalékkal csökkentek a reálkeresetek három százalékos fogyasztóiár-index-növekedés mellett – az előző év azonos időszakához viszonyítva – tette közzé az adatokat a Központi Statisztikai Hivatal, amelynek főosztályvezetője az InfoRádiónak elmondta: január-márciusban a bruttó átlagkereset, amely 195.800 forint volt, a versenyszférában 0,4 százalékkal nőtt, míg a költségvetési szférában 10 százalékkal csökkent.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvánosságra hozott adatai szerint a nemzetgazdaság egészében 2,7 százalékos reálkereset-csökkenés volt kimutatható 2009 első három hónapjában. Ez a versenyszférában egy szolid, 0,4 százalékos emelkedést, míg a költségvetési szférában közel 10 százalékos csökkenést jelentett.

A KSH főosztályvezetője az InfoRádiónak elmondta: a kereset részét képezi a 13. havi juttatás is. Mivel a 2007. évre vonatkozó 13. havi kereset egy részét 2008 elején fizették ki, így ez az oka annak, hogy a költségvetési szférában dolgozóknál az idei év első néhány hónapjában 10 százalékos keresetcsökkenést mértek.

Lakatos Judit elmondta: a szóban forgó időszakban a bruttó átlagkereset 195.800 forint volt, ami a jelenlegi nettósítási szabályok értelmében 120.600 forintnak felel meg. A vállalkozásoknál ez az összeg bruttó 193 ezer forint volt, a költségvetési szférában pedig átlagosan bruttó 205 ezer forintot kerestek a munkavállalók.

Az átlagkeresetek közötti legnagyobb különbséget a versenyszférában mérték: a fizikai munkások átlagban bruttó 127 ezer forint fizetést kaptak, ezzel szemben a szellemi foglalkoztatásúak átlagkeresete 300 ezer forint volt.

A KSH adatai szerint 2009. január-márciusban 2 millió 672 ezren álltak alkalmazásban. A költségvetési szférában 710 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 876 ezren dolgoztak – ez 3,4 százalékos visszaesést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Lakatos Judit elmondta: ez a csökkenés szinte teljes egészében a versenyszférában realizálódott, ahol 4 százalékon felüli volt a foglalkoztatottak számának visszaesése. Ehhez képest a költségvetési szférában csak kis mértékű csökkenést mértek, sőt voltak területek, ahol létszámfejlesztést hajtottak végre – fűzte hozzá a főosztályvezető.

Forrás: inforadio.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. május 10.

Növekszik a kínai vállalkozások jelenléte Magyarországon.

Magyarországon nőtt a kínai vállalkozások száma 2023-ban: az OPTEN legfrissebb adatai szerint közel 600 kínai tulajdonnal rendelkező cég működik hazánkban. Az árbevétel több mint háromszorosára nőtt a legutolsó elérhető pénzügyi adatok alapján, míg a feldolgozóipar és az építőipar egyre meghatározóbb szerepet játszik a kínai cégek tevékenységében.

2024. május 10.

Az üzemanyagok és az élelmiszerek gyorsították az inflációt áprilisban

Az éves fogyasztóiár-index áprilisban 0,1 százalékponttal emelkedett az előző hónaphoz képest. Az üzemanyagok 0,3 százalékponttal, az élelmiszerek 0,2 százalékponttal járultak hozzá az infláció emelkedéséhez, amelyet részben ellensúlyozott az iparcikkek 0,3 százalékpont erejű inflációt csökkentő hatása – állapította meg a legfrissebb statisztikai adatokhoz fűzött pénteki elemzésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).