Nőhet a csalárd csődök száma

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hat éve követelik a szakmai szervezetek és a bíróságok a csődszabályozás átfogó, érdemi módosítását, mert az szerintük teljesen alkalmatlan a hitelezői érdekek védelmére. Az áprilisban benyújtott javaslatot a parlament elfogadta, ám a szeptembertől érvényes új csődszabályozás sem tudja megakadályozni a visszaéléseket. Szakértők most a hitelezőket károsító, csalárd csődök számának emelkedésére számítanak.

Szeptembertől már nemcsak az adós, hanem a hitelező is indíthat csődeljárást, ám ehhez az adós beleegyezésére is szükség van. Szakemberek szerint ekkortól többszörösére emelkedhet a csődeljárások száma: a kérdés csupán az, hogy kibírják-e a nyarat a likviditási problémákkal küszködő vállalkozások felszámolási eljárás megindítása nélkül.

Az új csődeljárás valódi védelmet adhat az adósnak, másrészt veszélyt is jelent: az eljárásban rejlő lehetőségekkel visszaélők miatt megemelkedhet a hitelezőket károsító, csalárd csődök száma. A hitelezők megkárosítását a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelőknek kell majd megakadályozniuk, akiknek az új szabályozás a korábbinál szélesebb jogosítványokat biztosít. Szakemberek szerint a törvénymódosítás összességében rugalmas, a vállalkozások érdekeit szem előtt tartó szabályokat teremt a csődtörvényben. Segítheti például a jelenlegi gazdasági válságban meggyengült cégek talpra állását, alternatívát adva a felszámolással szemben.

Ez azonban önmagában kevés. A cégvezetők szemléletváltása is szükséges, hogy készek legyenek a megegyezésre, tárgyalásra, együttműködésre. Az új csődtörvény elsődleges célja ugyanis az, hogy az adós vállalkozó fizetési haladék – egy évig is húzható moratórium – birtokában tegyen kísérletet csődegyezség megkötésére, így rendezve adósságát hitelezőivel szemben, elkerülendő a felszámolást. Ha nem jön létre egyezség, akkor a bíróság lezárja a csődeljárást, és elrendeli az adós felszámolását.

Az elmúlt években hatályossá vált változások a legsúlyosabb problémák kezelésére sem voltak alkalmasak, esetenként pedig még károsnak is bizonyultak – fejtette ki Győrfi Attila, az Euler Hermes Magyar Követeléskezelő Kft. ügyvezetője. Szerinte a csődtörvény mostani módosítása a jelenlegi formájában sem hoz hosszú távon jelentős eredményt.

Mintha a kormányzat adminisztratív eszközökkel igyekezne megváltoztatni azt a tényt, hogy az elmúlt években egész Európában arányaiban Magyarországon volt a legmagasabb a felszámolási eljárások száma. Az évről évre növekvő tendencia szembement az Európa-szerte tapasztalt trendekkel, miközben a beszállítói hitelezői igények megtérülésének a valószínűsége 1991 óta egy százalék alatt maradt – ez az arány is a legkisebb volt Európában –, és csődeljárás alig indult.

Győrfi Attila a módosítás legszembetűnőbb hiányosságának azt tartja, hogy a fizetési gondokkal küzdő társaság csődeljárás alatti működésének lehetősége megszűnik. A beszállítóknak ugyanis annak tudatában kell áruval vagy szolgáltatással ellátniuk az adósukat, hogy nagy valószínűséggel a csődeljárás eredményeképpen csak a majdan megkötendő csődegyezség alapján bizonyos százalékát kapják meg követelésüknek.

Ezt a problémát a törvénymódosítás egy a gyakorlatban működésképtelenségre ítélt új szabályozással akarja megoldani, mégpedig azzal, hogy a nemfizetés miatt a már megkötött szállítói szerződéseket nem lehet felmondani. E jogalkotói szándék odavezet, hogy egy speciális törvény kényszerítené a szállítókat egy majdnem biztos veszteség realizálására, ellentétben a polgári törvénykönyvnek a szerződések megszüntetésére vonatkozó szabályaival.

Az ügyvezető álláspontja szerint a másik óriási hibája a módosításnak, hogy az adós a felszámolás első fokú elrendeléséig bármikor csődvédelmet kérhet, a fizetési haladék pedig automatikusan megilleti az adóst, nem kell hozzá a hitelezők hozzájárulása. Azt a tényt viszont nem veszi figyelembe a módosítás, hogy az egyszázalékos megtérülési arány tudatában a hitelező ugyanúgy érdekelt a felszámolás elrendelésének elkerülésében, mint a jóhiszemű és életben maradni kívánó adós.

Somogyi Ferenc, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének (FOE) elnöke lapunkat arról tájékoztatta, hogy a recesszió viszonyai között várhatóan vállalkozások tömege válik rövid határidőn belül átmenetileg vagy tartósan fizetésképtelenné. Ezt támasztják alá az eddig felmért idei statisztikai adatok is. A folyamatban lévő felszámolási eljárások száma az idén meghaladta a 25 ezret, az első fél évben mintegy 7500 felszámolási eljárás, több mint 6500 végelszámolás és tizenöt csődeljárás indult.

Különböző szakértői vélemények szerint az újonnan indított felszámolási eljárások száma 17 ezerre nőhet. Január és június között harminc százalékkal több felszámolási eljárást és negyven százalékot meghaladó végelszámolási eljárást indítottak a tavalyi év ugyanezen időszakához képest. Ugyancsak rossz előjel, hogy egyre nagyobb cégeket számolnak fel. Az új vállalkozások száma azonban még mindig folyamatosan meghaladja a törölt cégek számát.

A törvénymódosításról a FOE elnöke elmondta, az új szabályozás lehetővé teszi az azonnali ideiglenes moratórium intézményét, amelynek keretében az adós biztonságosan közzéteheti fizetési nehézségeit. Nem kell attól tartania, hogy egy biztosított hitelező azonnal kiemeli a vagyonából a talpra álláshoz nélkülözhetetlen eszközöket. A hitelező is biztonságban lehet, mert a mainál szélesebb jogosítványokkal rendelkező vagyonfelügyelő meg tudja akadályozni a csalárd vagyonkimentést. A sikertelen csődeljárást követő automatikus felszámolási eljárás pedig biztosítja, hogy a hitelező nem kerül rosszabb pozícióba a csődeljárás megkísérlésével, mintha azonnal felszámoltatná az adósát.

Somogyi Ferenc rámutatott, hogy a módosított csődtörvény megújulást hoz a felszámolási eljárások területén is. A módosított törvény rövidebb határidőket szab annak érdekében, hogy a vagyontalan, már nem működő cégeket gyorsított eljárásban szüntessék meg, jelentősen csökkentve ezáltal az eljárás lefolytatásából keletkező állami és felszámolói adminisztratív költségeket.

Creditreform: Előtérben a behajtások

A kedvezőtlen makrogazdasági folyamatok jól tükröződnek a hazai fizetésképtelenségi eljárások számának alakulásában s ezen keresztül a hazai vállalkozások fizetőképességében, fizetőkészségében is. Az idén és a legújabb gazdasági prognózisok alapján talán a későbbiekben is a behajtás, a hatékony követeléskezelés minden gazdálkodó szervezetnél előtérbe kerül – áll a Creditreform legfrissebb elemezésében. E szerint a 2006-ban közzétett csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárások száma 2001 után ismét csúcsot döntött, és a meredek emelkedés azóta is tart. Tavaly 2007-hez képest 16,4 százalékos növekedés történt, és az idei első fél évben további romló tendenciát mértek. Az első negyedévében a fizetésképtelenségi eljárások száma meghaladta a 3600-at, ami a tavalyi hasonló időszakhoz képest (2772) több mint harmincszázalékos növekedés. A végelszámolásoknál – amelyek jelentős arányban felszámolásba fordulnak át – a növekedés még nagyobb, majdnem 75 százalékos. A Creditreform szerint a számok azt mutatják, hogy a baj nagyobb, mint korábban. Fontos mérőszámnak tekinthető az adott időszakban eljárás alá kerülő cégek összesített jegyzett tőkéje. A felszámolások esetében az összesített jegyzett tőke az idei első negyedévben meghaladta a 34,5 milliárd forintot, amely – figyelembe véve a tavalyi teljes év adatát – annak közel ötven százaléka. A Creditreform megállapította azt is, hogy a lánctartozások miatt válik fizetésképtelenné a legtöbb társaság.

Forrás: Magyar Hírlap Online

---