Rettenetes számok: itt tart ma a munkanélküliség


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Júliusban is növekedett a regisztrált álláskeresők száma Magyarországon. 2009. hetedik hónapjában közel 558 ezer álláskeresőt tartottak nyilván a munkaügyi kirendeltségeken. Ráadásul a pályakezdő munkanélküliek száma ötödével nőtt az előző hónaphoz képest.

21,1 ezer új állást jelentettek be júliusban a munkáltatók a munkaügyi kirendeltségeken. Ezek száma az előző hónaphoz képest 2,8 ezerrel (11,6%-kal), az előző év azonos időszakához képest 10,7 ezerrel csökkent (33,7%-kal) csökkent. Az új bejelentett állások csekély többsége, 53%-a volt nem támogatott álláshely, a többit valamilyen támogatott foglalkoztatási formában kívánták a munkáltatók betöltetni.

Összességében azonban továbbra is megfigyelhető a munkaerő-keresletnek a válság kezdete óta tapasztalt jelentős szűkülése, melynek következtében a nem támogatott állás-kínálat hónapról-hónapra lényegesen elmarad az előző év hasonló időszakához képest: idén júliusban ez az elmaradás 48,1%-ot tett ki.

A régiók közül a legnagyobb mértékű csökkenés egy év alatt Észak-Alföldön (62,2%), Észak-Magyarországon (60,1%), Közép-Dunántúlon (51,5%) valamint Közép-Magyarországon (50,5%) volt. Összességében a feldolgozóipar (65,5%) és a szállítás, raktározás, posta távközlés (64,1%) ágazatokban figyelhető meg, hogy az átlagosnál jelentősebb mértékben csökkent a nem támogatott álláshelyek száma, míg a mezőgazdaság, építőipar, kereskedelem, javítás, valamint az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás, pénzügyi közvetítés ágazatokban az átlagosnak megfelelő mértékű (42-50% közötti) volt a csökkenés.

A támogatott álláshelyek tették ki júliusban az összes új bejelentett állás 47%-át (9,8 ezer darabot). A támogatott állásigények legnagyobb hányadát az ‘Út a munkához’ program keretében meghirdetett közcélú állások teszik ki, melyek a legnagyobb számban segédmunkás, takarító, szemétgyűjtő, utcaseprő, tehát szakképzettséget nem igénylő, egyszerű munkakörök.

A hónap folyamán összesen 39,7 ezer állás állt a rendelkezésre közvetítéshez, ebből a hónap végéig 16,5 ezer darab maradt betöltetlen.

Több az álláskereső

A nyilvántartott álláskeresők száma a júliusi zárónapon 557,9 ezer fő volt. Ez az előző hónaphoz képest enyhe, 1,5%-os (8,5 ezer fős) növekedést mutat. Az álláskeresők száma két hónapnyi kisebb csökkenést követően fordult ismét emelkedésbe, mely egyértelműen szezonális hatás eredménye és az iskolaév végével van összefüggésben. Júliustól jellemző ugyanis, hogy a közép és felsőfokú iskoláikat befejező fiatalok nagy számban jönnek be a munkaügyi központokba, és kérik a szervezet segítségét álláskeresésükhöz.

Továbbra is jelentős számban helyezkednek el álláskeresők közcélú munkákra. Júliusban 10,5 ezren kezdték el az álláskeresők közül a közcélú foglalkoztatást Dél-Dunántúl kivételével az ország valamennyi régiójában több álláskeresőt tartott nyilván az Állami Foglalkoztatási Szolgálat júliusban, mint egy hónappal korábban, az emelkedés azonban minden régióban mérsékelt maradt.

Az álláskeresők számának egy év alatti növekedése 32,5%-ot tett ki, az előző hónaphoz képest nem gyorsult. A válság kitörése óta megfigyelt trendnek megfelelően az álláskeresők száma egy év alatt továbbra is Közép-Dunántúlon (71,8%), Nyugat-Dunántúlon (70,3%) és Közép-Magyarországon (60,2%) emelkedik a legnagyobb mértékben.

Tovább emelkedett a nyilvántartott pályakezdők száma

Júliusban, az előző hónaphoz hasonlóan a pályakezdő és nem pályakezdő álláskeresők körében eltérő trend érvényesült. Míg a nem pályakezdők száma továbbra sem emelkedett, a pályakezdő álláskeresők száma 21,1%-kal (9,1 ezer fővel) nőtt az előző hónaphoz képest. Az átlagostól jelentősen eltérő növekedést csak Közép-Magyarországon figyelhetünk meg, ahol egy hónap alatt mindössze 10,3%-kal (ezen belül Budapesten csak 0,9%-kal) emelkedett a pályakezdő álláskeresők száma. A tárgyhavi zárónapon 52,6 ezer fő pályakezdő álláskereső szerepelt a nyilvántartásban, ami 22,0%-kal (9,5 ezer fővel) több, mint egy évvel korábban.

A területi különbségek továbbra is jelentősek

A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 12,7%, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk pedig 8,3% volt július végén.

A gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutató értéke továbbra is Észak-Magyarország (20,6%) és Észak-Alföld (19,6%) esetében a legmagasabb, a legalacsonyabb értéket pedig Közép-Magyarországon vette fel (5,6%), ám régiókon belül is igen nagy különbségeket lehet találni.

Az elmúlt év során a legkedvezőbb és legkedvezőtlenebb rátájú régiók közötti különbség némileg csökkent, ám az olló záródása a relatív kedvezőbb helyzetben lévő régiók mutatójának átlagon felüli növekedésének köszönhető, semmint a kedvezőtlenebb helyzetű régiók felzárkózásának.

Júliusban Közép-Magyarországon jelentették be a legnagyobb létszámot érintő csoportos leépítéseket, ezt követően Észak-Magyarországon, ahol a válság kitörése óta nem volt ilyen jelentős számú bejelentett elbocsátás.

Míg a korábban leginkább érintett régiókban (Közép-és Nyugat-Dunántúlon) csökkent júliusban az elbocsátásban érintettek száma (sőt Közép- Dunántúlon éves viszonylatban is jelentős csökkenésről számolhatunk be), addig Közép-Magyarországon emelkedő a trend. E régióban az elbocsátandó munkavállalók ötöde az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások, ötöde a szállítás, raktározás, posta, távközlés, s újabb ötöde a feldolgozóiparban dolgozott. A feldolgozóiparon belül a tárgyhónapban a húsfeldolgozás volt a leginkább érintett ágazat.

Forrás: Pénzcentrum.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).